Gergely Gábor: Azt szeretném, ha a kamaráról a közösségépítés élménye jutna vállalkozóink eszébe

Új elnöke van a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Makó térségi szervezetének Gergely Gábor személyében. Sokan úgy ismerik, mint a makói Hotel Glorius, illetve a Hagymatikum fürdő volt vezetője, de saját, sikeresen működő vállalkozása, az ópusztaszeri  Csillagösvény öko-élménypark révén is szerzett hírnevet. Azt mondja, egy-egy térség vállalkozóinak összefogásában, együttműködésében óriási erő lehet.

- Húsz éve tanulgatom a gazdasági, vállalkozói élet előnyeit és buktatóit, többnyire a saját bőrömön – mondja Gergely Gábor, a kamara Makó térségi szervezetének új elnöke. – Megtapasztaltam, egy-egy jókor vagy rosszkor hozott döntés milyen gazdasági és munkáltatói következményekkel járhat. Mivel bátran állok a kihívások elé ez a tapasztalás sokszínű és változatos. Az idő előre haladtával, a tapasztalatok segítségével ma már a jó döntések abszolút többségével mondhatom sikeresnek a vezetésem alatt álló cégeket.

 Rendezvénydekorációval foglalkozó vállalkozásunk volt a kilencvenes évek elejétől, majd ennek a nyereségéből tíz éve megvalósíthattam régi álmomat, az ópusztaszeri élményparkot. A saját vállalkozásom működtetése mellett nem tudom elengedni szülővárosom turisztikáját, mely gyönyörűen fejlődött a világjárvány kirobbanásáig. Büszkeséggel és hálával gondolok az elmúlt évekre, amikor is volt lehetőségem bebizonyítani, hogy egy alföldi kisváros fürdője igenis tud nyereséget produkálni. A gondolat megszületésétől irányítottam az új kor első és máig egyetlen makói 4 csillagos szállodáját, melynek a foglaltsága és vendégelégedettségi indexe is kimagasló. Jelenleg a Makói Szolgáltató Nzrt. vezérigazgatójának munkáját segítem tanácsadóként. Következő tervem: ha lehetőségek úgy engedik, a Maros-part fejlesztésével a régi, barátságos hangulatot visszahozni, hogy valódi turisztikai attrakcióként szolgálja városunk fejlődését.

-  Mi indította arra, hogy vállalja a tisztséget, s munkát, energiát áldozzon a térség vállalkozói közösségére? 

- Szeretem a kihívásokat és a gazdasági szereplőkkel a kapcsolattartást. Szeretek segíteni másokon. E kettőt látom megvalósulni ebben az új tisztségben. Ahogy a kamara egészében, úgy itt, Makón is frissítésre, fiatalításra van szükség, hisz a rendszerváltáskori vállalkozói képviselet volt még a jellemző. A cél most a modern infokommunikációs csatornákat segítségül hívva, de a személyes találkozásokat is szem előtt tartva minél több hasznos információval ellátni a helyi vállalkozókat. Mindenki tisztában van vele: az információ hatalom és tőke a vállalkozói szférában. Ezeket kell eljuttatni naprakészen a vállalkozóinkhoz. Azt szeretném, hogy négy év múlva ne a tagdíjfizetés, hanem a közösségépítés élménye jusson eszébe a kistérség vállalkozóinak a kamaráról. 

- Négy tagú elnökség segíti a munkáját, milyen a csapat? 

- Az elnökség tagjai: Túri Kálmánné, dr. Hadik György, Kelemen Ferenc és dr. Tóth István. Van olyan köztük, akihez régi, baráti viszony fűz és olyan is, akit még nem igazán ismerek. Ez köszönhető a járványhelyzetnek, amely jelenleg nem segíti az ismerkedést. A legfontosabb és legsürgősebb elnökségi feladatunk, hogy pont erre a kialakult krízishelyzetre kínáljunk megoldást, segítséget a lehető legtöbb vállalkozás számára. 

- Milyen állapotban vannak a vállalkozások, hogyan tudnak megbirkózni a koronavírus-helyzettel? 

- A szolgáltatói szektor rendkívül megszenvedi ezt a helyzetet, sok esetben a túlélés eszközeit kell megtalálni. Nem tudok olyan szektort mondani, amely valamilyen szinten ne érezné a járvány negatív hatását. Kreativitással és alkalmazkodással lehet mindenkinek megtalálni a saját útját a vírus utáni világhoz.

Miben látja a térség gazdasági erősségét és gyenge pontjait? 

- Erősségünk az a különleges épített környezet és a csendes vidéki kisvárosi hangulat, ami oly szimpatikus a turisták számára a nagy konkurencia ellenére is. Két szomszédos ország közelsége és az autópálya hálózat „mindenirányúsága” szintén hatalmas plusz más térségekkel szemben. Hátrányunk pedig az alacsony bérszint, ami a külföldi és fővárosi agyelszívási spirált erősíti a gazdaságban. Kimondhatjuk, hogy tőkehiányos a kistérség, igen lassú gazdasági fejlődés mutatkozik. 

- Miben és hogyan tud segíteni a kamara? 

- A kamara által biztosított Széchenyi hitelprogram lehet az egyik megoldás a sokaknál jelentkező likviditási problémákra. Hosszabb távon fontos lesz a szakképzési rendszer modernizálása, kellő mennyiségű és kellően képzett szakmunkás biztosítása a jövő építéséhez. Még egyszer kiemelem a közösségépítő szerepet és a segítségnyújtást, valamint a felmerülő kérdésekre adott gyors és hatékony válaszokat.