Az Európai Bizottság legfrissebb éghajlat-politikai eredményjelentése szerint az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2023-ban 8,3 %-kal csökkent 2022-höz képest. A jelentés megállapítja, hogy a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelenleg 37%-kal az 1990-es szint alatt van. Ugyanebben az időszakban az EU bruttó hazai terméke (GDP) 68%-kal nőtt. Ez rámutat arra, hogy a kibocsátások csökkentése és a gazdasági növekedés összeegyeztethető. Megerősíti továbbá, hogy az EU továbbra is jó úton halad azon céljának elérése felé, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse kibocsátásait. 

A jelentés megállapításai többek között a következők: 

• az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben felsorolt villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban rekordmértékben,  16,5%-kal csökkent. 
• a villamosenergia-termelésből és fűtésből származó kibocsátások  24%-os csökkenése az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia növekedésének  tudható be. 
• az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ban 43,6 milliárd EUR bevételt  generált éghajlat-politikai beruházásokra. 
• 2023-ban mintegy  2 %-kal csökkent az épületek, a mezőgazdaság, a belföldi közlekedés, a kisipar és a hulladékkibocsátás összessége.  
• az EU természetes szén-dioxid-elnyelésének 8,5   %-os növekedése 2023-ban, megfordítva a földhasználati és erdészeti ágazat közelmúltbeli csökkenő tendenciáját. 

Másrészt a légi közlekedésből származó kibocsátások 9,5%-kal nőttek, folytatva a Covid19 utáni tendenciát.  

A jelentés leginkább biztató megállapításai ellenére az Európában a közelmúltban bekövetkezett szélsőséges időjárási események rávilágítanak arra, hogy  további intézkedésekre van szükség.  

Az elmúlt 5 évben az EU az  európai zöld megállapodás keretében vezető szerepet játszott az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelésében. Javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája alkalmassá váljon arra, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Azon a célon is dolgozik, hogy 2050-re megszűnjön a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Az e területen végzett munka  a Bizottság új megbízatása alatt is prioritás marad. 

Az EU – a 2024. november 11–22-i COP29-cel kezdődően –  folytatni fogja nemzetközi szerepvállalását is annak biztosítása érdekében, hogy nemzetközi partnereink is megtegyék a szükséges intézkedéseket.