Az elmúlt időszakban többen is megkerestek bennünket a külföldi szakmai programokkal kapcsolatban, elsősorban az Erasmus program keretében teljesített szakirányú oktatás részletkérdéseit illetően. Ezekre vonatkozóan egyeztettünk a Saldóval, a közösen kialakított véleményt lent olvashatják.

Az Szkt. 76.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakirányú oktatás teljesíthető külföldön is, ha az a szakmai oktatás célját szolgálja. A külföldi szakirányú oktatás időtartama a szakirányú oktatás teljes időtartamának az egynegyedét nem haladhatja meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ezekben való részvétel nagyszerű lehetőség, ugyanakkor csak a szakképzési partnerek (duális képzőhely, szakképző intézmény és szakmát tanuló) együttműködésével valósulhat meg, hiszen a szakmát tanuló munkaviszonyban van. Ezért a külföldi szakmai programon való részvétel alapja a duális képzőhely és az iskola egyeztetése és közös elhatározása.

 

Ha a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező szakmát tanuló Erasmus programban vesz rész, a külföldön töltött időtartam alatti tanulmányainak teljesítése, illetve a részvétel elszámolhatósága a feladatvégzés tartalmától függ. Ehhez segítségképpen fontos szem előtt tartani, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti feladatmegosztásnak a képzési program az alapja.

1. Az Szkr. 252/B. § a) pontja alapján a szakmát tanuló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi. Tananyagelem alatt nem (feltétlenül) a korábbi elmélet-gyakorlat megosztásnál kialakított tematikai egységet értjük (a tanügyi dokumentumokban sem válik ketté az elmélet és a gyakorlat), hanem sokkal inkább a PTT-ben az adott szakirányú oktatáshoz tartozó tanulási területeket és tantárgyakat. Az Erasmus program idején teljesített feladatvégzés tartalmának megállapításakor az irányadó az Szkr. 252/B. § a) pontja: amennyiben az itt ismertetett, a képzési program szerint a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemet teljesítik a tanulók külföldön, adókedvezmény nem érvényesíthető – miután így ezen időszak iskolai oktatási napnak minősül.
2. Ha  a tanuló a külföldön töltött időtartam alatt az egyébként a duális képzőhelyen végzendő, a szakirányú oktatásához kapcsolódó feladatokat lát el, az a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének betudható, ezáltal a szakmát tanuló munkabérre jogosult és a csökkentő tétel is érvényesíthető. Ebben az esetben javasolt, hogy az intézmény és a duális képzőhely közösen alakítson ki egy rendszert a szakirányú oktatás ezen része külföldön történő teljesítésének igazolására.
3. Ha szakirányú oktatásához kapcsolódó, külföldön végzett feladatok nem tudhatóak be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének (de a képzés program alapján eleve nem a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemhez tartoznak), fennállhat az a lehetőség, hogy az intézmény a külföldi tartózkodás időtartamára a duális képzőhelytől kikéri a tanulót, aki mentesítést kér a duális képzőhelyen történő megjelenése alól, melyre a képzőhely a tanulónak a szabadág kiadásával, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésével tud szabadidőt biztosítani. A duális képzőhelyen történő jelenlétre kiadott szabadság időtartamára a csökkentő tétel elszámolható. Amennyiben a duális képzőhely a külföldi tartózkodás idejére mentesíti a szakmát tanulót a munkavégzési kötelezettség alól, arról is dönthet az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján, hogy a tanulót megilleti a munkabére, vagy igazolt nem fizetett távollétet biztosít – ez utóbbi esetben a csökkentő tétel sem számolható el.
   Fontos felhívni a duális képzőhely figyelmét, hogy a munkajogi és Tb.-jogi kategória (mentesség és igazolt nem fizetett távollét) önmagában nem rendezi azt a helyzetet, hogy a szakmát tanuló nem sajátítja el így a duális képzőhelyen megtanulandókat, képzési ideje azonban a külföldön töltött időszakkal rövidebb lesz.

 

TSZ-es tanulók esetében a tanulói pénzbeli juttatás, az elszámolás, illetve az esetleges pótlás kérdése a következőképpen alakul:

1. 1. A régi Szkt. 64. § (1) bekezdése értelmében a tanulót a pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A szakképző intézmény által igazolt hiányzás esetén a tanulószerződésben rögzített díjazást nem kell csökkenteni, hiszen azt csak a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan kell. Az Erasmus programban külföldi tanulmányúton résztvevő tanulók után csökkentő tétel azonban nem számolható el, miután nem teljesítik a képzőhelyen gyakorlati kötelezettségüket.
   2. Amennyiben szükséges az elmaradt gyakorlat pótlása, szem előtt kell tartani a következőket: A régi Szkt. 26. § (3) bekezdése megállapítja, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés –  az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Illetőleg a régi Szt. 39. § (4) bekezdése alapján a tanuló az igazolatlan mulasztást köteles pótolni (az igazoltat nem feltétlenül). Az igazolt hiányzás (melyre a tanulói pénzbeli juttatás jár) a nyári szünetben tehát nem pótolható, hacsak nem az összefüggő gyakorlattal összefüggésben keletkezett.

 

A projekt az Innovációs Technológiai Minisztérium finanszírozásában valósul meg a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére, a projekt illetve a támogatási szerződés száma: GFA-KA-ITM-12/2021/TK/05.