Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Összefoglaló a fontosabb tényekkel és adatokkal.

Az elektronikus eszközök és berendezések a modern élet velejárói – a mosógépektől, porszívóktól kezdve az okostelefonokig és számítógépekig nehéz elképzelni az életet nélkülük. Az általuk termelt hulladék ugyanakkor akadályozza az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

Mi az e-hulladék?

Az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le.

A kidobott nagy háztartási készülékekből, például mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – ezek teszik ki az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét. Ezt követik az IT-berendezések (laptopok, nyomtatók), a fogyasztói berendezések és a szolárpanelek (videokamerák, fénycsövek) és a háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók).

Az összes többi kategória – például elektromos szerszámok és orvostechnikai eszközök – együttesen az összegyűjtött e-hulladék csupán 7,2%-át teszik ki.

Az e-hulladék újrafeldolgozási aránya az EU-ban

Az EU-ban az összes e-hulladék kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra, a többi vegyes hulladék. Az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérőek: 2017-ben Horvátország az összes e-hulladék 81,3%-át, Málta pedig 20,8%-át újrahasznosította.

Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?

Az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására.

Számos, a modern technológiához szükséges ritka ásványi anyag olyan országokból származik, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A fegyveres konfliktusok és az emberi jogi visszaélések nem szándékos támogatásának elkerülése érdekében az EP-képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek előírják a konfliktus-ásványok európai importőreinek, hogy végezzenek háttérellenőrzéseket beszállítóikon.

Mit tesz az EU az e-hulladékok csökkentéséért?

2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat kifejezetten tartalmaz olyan azonnali célokat, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.

Az Európai Parlament álláspontja

A Parlament februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

Az elektronikai hulladékok területén az EP-képviselők azt várják, hogy az EU az újrafelhasználhatóság és a javíthatóság révén elősegítse a hosszabb élettartamot.

A jelentéstevő, Jan Huitema (Renew Europe, holland) a Bizottság javaslata kapcsán úgy fogalmazott: „Fontos, hogy holisztikusan közelítsük meg a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet. A körkörös gazdaság sikere érdekében az értéklánc minden szakaszában alkalmazni kell a körforgás elveit”.

Szerinte különös figyelmet kell fordítani az e-hulladék szektorra, mivel az újrahasznosítás jóval kevesebb, mint a gyártás. „2017-ben a világ 44,7 millió metrikus tonna (Mt) e-hulladékot termelt, és csak 20%-a esett át megfelelő újrafeldolgozáson” - mondta a képviselő.

Huitema szerint a körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési terv is hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez: „Az új innovatív üzleti modellek ösztönzése új gazdasági növekedést és munkalehetőségeket fog eredményezni, amelyekre Európának szüksége lesz a helyreálláshoz”.

Forrás: az Európai Parlament hivatalos honlapja, a cikk utolsó frissítése 2022. április 21.