A makói gyár a Givaudan zászlóshajója 

Lassan egy évtizede áll Makó határában a svájci tulajdonú Givaudan helyi üzeme. Szó szerint a semmiből lett a város második legnagyobb gyára, amely egyúttal a megyében is meghatározó szereplő. Ügyvezetője és gyárigazgatója, Karkas Mihály kapta idén a Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat. A díjként járó Hermészt ábrázoló bronz kisplasztikát február 22-én, a kamara üzleti estjén, ünnepélyes külsőségek közepette vette át Nemesi Pált elnöktől. (Interjúnk még a koronavírus-járvány hazai megjelenése előtt készült – a szerk.)   

- Életre szóló élmény volt, ahogy az üzem tervrajzból valósággá vált, majd az épület élettel telt meg, a gyár termelni kezdett – mondja a kitüntetett ügyvezető. Karkas Mihály hozzáteszi: bár a Hermészt, a görög istenek hírvivőjét ábrázoló szobrocskát személy szerint neki adták át, úgy gondolja, nem ő kapta egyedül, hanem kollégái és a cég is. Amikor a gyár még épült, 200 dolgozója volt – a létszám most 450, de az idei év végére ez várhatóan el fogja érni a 470-et. Az itt készülő élelmiszeripari termékeket pedig a világ 90 országában használják - minden negyedik fogyasztói végtermékhez köze van a Givaudannak. Maga a cég egyébként szerte a világon 70 gyárral rendelkezik, és ezek közül rangsorban az első néhány között van a makói. – Képesek vagyunk az alapanyagból a legmagasabb szintű készterméket előállítani – mondja Karkas Mihály igazgató.

A cég legnagyobb befektetése

A 170 millió svájci frank, azaz akkori értéken több mint 40 milliárd forint értékű zöldmezős beruházás a legnagyobb egyszeri befektetés volt a cég történetében. A kategóriájában legmodernebb ízesítőanyag gyár azért ide került, mert Közép-Kelet-Európa szívében van, így hatékonyan tudja kiszolgálni a vevőket Nyugat- és Kelet Európában, Afrikában és a Közel-Keleten. Ráadásul Makón az akkor már tervezett M 43-as sztráda mellett tudtak 23 hektárnyi területet megvenni az ipari parkban, a városban pedig megvan a jól képzett és gyakorlott élelmiszeripari munkaerő, mi több, a Szegedi Tudományegyetemnek köszönhetően a specialisták, szakemberek is rendelkezésre állnak. Az 50 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény ma 3 műszakban működik; több mint 3 ezer féle alapanyagot és félkész terméket dolgoz fel ahhoz, hogy 3-3 és fél ezer porkeveréket állíthasson elő. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kiváló az együttműködés, a kamara makói irodája végzi többek között az export dokumentumaik hitelesítését is. Karkas Mihály 2016 óta Makó és térségének küldöttjeként is aktívan részt vesz a kamara munkájában.

A siker útján

 Hogyan sikerült mindezt elérni? A direktor, aki Szegeden és Budapesten tanult, okleveles élelmiszermérnökként, majd később közgazdászként diplomázott, aztán dolgozott három dél-alföldi megyében vezetőként, úgy gondolja, ehhez több dologra is szükség volt. 

– Mindenekelőtt elhivatottságra. Be akartam bizonyítani mindenkinek, hogy egy ekkora gyárat lehet hatékonyan, versenyképesen vezetni. Kitartásból is jó nagy adagra volt szükség, és a kiválóságra kell törekedni. Nem volt könnyű az indulás periódusa, de 2015-től az üzem kiváló szintre fejlődött: ma már úgy emlegetik, mint a Givaudan zászlóshajója – mondja. Napjainkban ugyancsak fontos tényező az innováció – a cél, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékkel tudjanak a piacon megjelenni. Egy új technológia gépsorát éppen most telepítik.

Az ügyvezető közben azt is lényegesnek tartja, hogy bár a gyár heti 7 napban, napi 24 órában termel, ami  kemény munkát követel meg, a dolgozók jól érezzék magukat. Igyekeznek rekreációra ösztönözni őket, sokféle megmozdulást szerveznek nekik a futófesztiváltól a sárkányhajózáson át a labdarúgásig. Saját focicsapatuk is van, a téli focikupát pedig, amely a vállalat nevét viseli, szponzorálják is. De a dolgozók kényelmét szolgálja a melegkonyha, ahonnan haza is vihetnek a cég alkalmazottjai. A gyár mecénása iskoláknak, kulturális eseményeknek a városban, és jótékonykodni is szokott – például télen tüzelőt oszt a rászorulóknak.

Zöldülnek 

A makói üzem számára fontos szempont a környezetvédelem. A vízfelhasználást például a makói üzemben már sikerült 20-25 százalékkal csökkenteni, s ezzel együtt energiából is kevesebbre van szükségük. Van saját szennyvíztisztítójuk, a hulladékot pedig szelektíven gyűjtik. Sok  példa van rá, amikor alkalmazottak jelentkeztek olyan ötlettel, amit megvalósítva takarékoskodni lehetett az áramfelhasználással, vízfelhasználással. – A cég mostani, globális öt éves ciklusának is kiemelt témája a cselekvés a fenntartható fejlődésért, amiből Makón is kivesszük a részünket – mondja Karkas Mihály.