Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely a fenntartható növekedés új európai menetrendjének, az európai zöld megállapodásnak az egyik fő eleme. Az új terv célja, hogy a termékek életciklusának különböző szakaszaira kiterjedő intézkedések révén gazdaságunkat alkalmassá tegye a zöld jövőre, erősítse versenyképességünket, ugyanakkor védje a környezetet, és új jogokat biztosítson a fogyasztók számára. A 2015 óta végzett munkára építve az új terv a körforgásos gazdaság elveinek megfelelő terméktervezésre és -gyártásra összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy a felhasznált erőforrások a lehető leghosszabb ideig az Unió gazdaságában maradjanak. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez, természeti környezetünk megőrzéséhez és gazdasági versenyképességünk megerősítéséhez teljes mértékben körforgásos gazdaságra van szükség. Gazdaságunk még ma is nagyrészt lineáris: a másodlagos nyersanyagoknak és erőforrásoknak csupán 12%-a kerül vissza a gazdaságba. Sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. A vállalkozások és a fogyasztók előtt hatalmas kiaknázandó lehetőségek állnak. A mai tervvel lépéseket teszünk annak érdekében, hogy megváltoztassuk a termékek előállítási módját, és képessé tegyük a fogyasztókat arra, hogy fenntartható döntéseket hozzanak saját maguk és a környezetük védelme érdekében.”

Virginijus Sinkevičius a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Csak egyetlen Földünk van, és ha így haladunk, 2050-ig annyit fogunk fogyasztani, mintha három Földünk is lenne. Az új terv életünk meghatározó elemévé fogja tenni a körforgásos jelleget, és felgyorsítja gazdaságunk zöld átalakulását. Határozott intézkedéseket kínálunk a fenntarthatósági lánc alapelemének – a terméktervezésnek – a megváltoztatására. A jövőorientált intézkedések üzleti és munkalehetőségeket fognak teremteni, új jogokat biztosítanak az európai fogyasztók számára, kiaknázzák az innovációt és a digitalizációt, és – a természethez hasonlóan – gondoskodnak arról, hogy semmi ne vesszen kárba.”

A körforgásos gazdaságra való átállás már folyamatban van, és az élen járó európai vállalkozások, fogyasztók és hatóságok élnek az e fenntartható modell adta lehetőségekkel. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás mindenki számára lehetőségeket teremtsen, és abból senki ne maradjon ki. A körforgásos gazdaságra vonatkozó, ma előterjesztett cselekvési terv, amely az európai iparstratégia részét képezi, az alábbiakat szolgáló intézkedéseket mutat be:

• A fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban. A Bizottság jogszabályt fog előterjeszteni a fenntartható termékekre vonatkozó szakpolitikáról annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékeket úgy alakítsák ki, hogy azok hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és az elsődleges nyersanyagok helyett a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat. Az intézkedések korlátozni fogják az egyszer használatos termékek forgalmazását, kezelni fogják az idő előtti elavulást, és be fogják tiltani az eladatlan tartós áruk megsemmisítését.
• A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése. A fogyasztók a termékek javíthatóságára és tartósságára vonatkozó megbízható információkhoz férnek majd hozzá, ami segíti őket abban, hogy környezeti szempontból fenntartható döntéseket hozzanak. A fogyasztók élni fognak tudni a valódi „javításhoz való jogukkal”.
• Nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, és ahol nagy a körforgás megvalósításának lehetősége. A Bizottság konkrét intézkedéseket fog hozni az alábbiakkal kapcsolatban: 
  • elektronika és infokommunikációs technológiák – „az elektronikus eszközök körforgására irányuló kezdeményezés” a hosszabb termékélettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
  • akkumulátorok és járművek – az akkumulátorokra vonatkozó új szabályozási keret az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása és körforgásos potenciáljának javítása érdekében;
  • csomagolás – új kötelező követelmények az uniós piacon megengedett csomagolásokra vonatkozóan, beleértve a (túl)csomagolás csökkentését;
  • műanyagok – az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó új kötelező követelmények, különös tekintettel a mikroműanyagokra, valamint a bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
  • textiltermékek – új uniós stratégia a textiltermékekre vonatkozóan az ágazat versenyképességének és innovációjának fokozása, valamint az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése érdekében;
  • építőipar és épületek – a fenntartható módon épített környezetre vonatkozó átfogó stratégia, amely előmozdítja a körforgásos gazdaság elveit az épületek vonatkozásában;
  • élelmiszerek – új jogalkotási kezdeményezés az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítésére az étkeztetésben.

• A hulladékkeletkezés csökkentése. A hangsúly a hulladékkeletkezés teljes mértékű elkerülésére és a hulladék olyan, magas színvonalú másodlagos erőforrássá alakítására helyeződik, amely megtalálja a helyét a másodlagos nyersanyagok jól működő piacán. A Bizottság meg fogja vizsgálni a hulladék elkülönített gyűjtésére és címkézésére vonatkozó, uniós szinten összehangolt modell bevezetésének lehetőségét. A cselekvési terv emellett egy sor intézkedést javasol az uniós hulladékexport minimalizálása és az illegális hulladékszállítás elleni küzdelem érdekében.

Háttér-információk

A von der Leyen-Bizottság által 2019. december 11-én bemutatott európai zöld megállapodás ambiciózus ütemtervet határoz meg a klímasemleges körforgásos gazdaságra való átállásra, amelyben a gazdasági növekedés független az erőforrás-felhasználástól. A körforgásos gazdaság csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, és előfeltétele annak, hogy 2050-ig elérjük a klímasemlegességi célt és megállítsuk a biológiai sokféleség csökkenését. A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás feléért, valamint a biodiverzitás csökkenésének és a vízhiánynak több mint 90%-áért az erőforrások kitermelése és feldolgozása felel.

A körforgásos gazdaság nettó előnyökkel fog járni a GDP növekedése és a munkahelyteremtés tekintetében, mivel a körforgásos gazdasághoz szükséges ambiciózus intézkedések alkalmazása Európában 2030-ig további 0,5%-kal növelheti az EU GDP-jét és mintegy 700 000 új munkahelyet teremt.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. március 11.