Bővült a vállalkozások támogatását célzó uniós keret

Az Európai Bizottság kibővíti az ideiglenes keretet, hogy további támogatást nyújtson a mikro-, kis- és induló vállalkozásoknak és ösztönözze a magánberuházásokat.

Az Európai Bizottság elfogadta a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a gazdaság támogatását célzó, 2020. március 19-én jóváhagyott ideiglenes állami támogatási keret alkalmazási körének bővítésére vonatkozó harmadik módosítást. Az ideiglenes keretet először 2020. április 3-án módosították, hogy tovább bővítsék a koronavírus-járvány elleni küzdelem szempontjából fontos termékek kutatásához, teszteléséhez és gyártásához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság fokozott támogatásához nyújtható állami támogatási lehetőségeket. 2020. május 8-án a Bizottság elfogadta az ideiglenes keret második módosítását, amellyel kiterjesztette a hatályát a feltőkésítési támogatásokra és az alárendelt kölcsönt nyújtó támogatásokra.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mikro-, kis- és induló vállalkozások fontos szerepet töltenek be az uniós gazdaság helyreállításában. Ezeket a vállalkozásokat különösen súlyosan érintette a koronavírus-járvány következtében fellépő likviditáshiány, és komolyabb nehézségekkel kerülnek szembe, ha finanszírozáshoz szeretnének jutni. Az ideiglenes keret ma elfogadott kibővítésével lehetővé tesszük a tagállamok számára e vállalkozások további támogatását. Emellett olyan feltételeket vezettünk be, amelyek ösztönzést jelentenek a magánbefektetőknek ahhoz, hogy az állam mellett részt vegyenek a feltőkésítésben, és így csökkenjen az állami támogatások iránti igény és enyhüljön a verseny torzulásának kockázata. Végül, emlékeztetünk arra, hogy az állami támogatást nem lehet ahhoz a feltételhez kötni, hogy a kedvezményezett az Unión belül máshová helyezze át termelő tevékenységét vagy más tevékenységét, mivel az egységes piac legjelentősebb uniós vívmányunk. Továbbra is szorosan együttműködünk a tagállamokkal abban, hogy – az európai fogyasztók és vállalkozások javát szolgáló egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett – segítsük az európai vállalkozásokat a válság átvészelésében és abban, hogy megerősödve folytathassák tevékenységüket.”

Segítségnyújtás a mikro- és kisvállalkozások, többek között az induló vállalkozások támogatásához

Az ideiglenes keret fő célja, hogy célzott támogatást nyújtson azoknak az egyébként életképes vállalatoknak, amelyek a koronavírus-járvány következtében pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Tehát azok a vállalkozások, amelyek már 2019. december 31. előtt is nehéz helyzetben voltak, az ideiglenes keret alapján nem jogosultak támogatásra, támogatáshoz juthatnak viszont a hatályos állami támogatási szabályok, különösen a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján. Ez az iránymutatás egyértelmű feltételeket határoz meg, amelyek szerint az ilyen vállalatoknak megalapozott szerkezetátalakítási tervet kell kidolgozniuk, amellyel hosszú távon életképessé tudnak válni.

Ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozásokat (vagyis a kevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoztató és kevesebb mint 10 millió EUR éves árbevétellel és/vagy éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokat) különösen súlyosan érintette a jelenlegi koronavírus-járvány gazdasági hatása nyomán bekövetkezett likviditáshiány, ami tovább súlyosbította ezeknek a vállalkozásoknak a finanszírozáshoz jutás kapcsán – a nagyobb vállalkozásokhoz képest – fennálló nehézségeit. Intézkedés hiányában ezek a nehézségek számos mikro- és kisvállalkozás csődjéhez vezethetnek, súlyos zavarokat okozva az egész uniós gazdaságban.

A mostani módosítás kibővíti az ideiglenes keret hatályát, biztosítva a tagállamok számára, hogy az ideiglenes keret alapján állami támogatást nyújtsanak valamennyi mikro- és kisvállalkozás számára, még akkor is, ha azok már 2019. december 31-én pénzügyi nehézségekkel küzdöttek.

Ez minden vállalkozásra vonatkozik, kivéve azokat, amelyek fizetésképtelenségi eljárás alatt állnak, megmentési támogatásban részesültek és nem fizették azt vissza, vagy az állami támogatási szabályok alapján szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartoznak. Kis méretük és a határokon átnyúló ügyletekben való korlátozott részvételük miatt a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott ideiglenes állami támogatás kisebb valószínűséggel torzítja a versenyt a belső piacon, mint a nagyobb vállalatoknak nyújtott állami támogatás.

Ez a módosítás továbbá számottevően bővíti az induló vállalkozások támogatásának lehetőségeit, amelyek döntő többsége a mikro- és kisvállalkozások klaszterébe tartozik, és különösen hasznos az uniós gazdaság helyreállításában fontos szerepet játszó innovatív cégek számára, amelyek a gyors növekedés szakaszában esetleg veszteségesek.

A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az ideiglenes keretben meghatározott támogatási intézkedésekből már korábban is részesülhetett minden olyan kis- és középvállalkozás, amely 2019. december 31-én kevesebb mint három éve létezett, feltéve, hogy nem indult ellenük fizetésképtelenségi eljárás, vagy megmentési támogatásban részesültek és nem fizették azt vissza, vagy az állami támogatási szabályok szerinti szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartoznak.

Magánbefektetők ösztönzése a koronavírus-járvánnyal összefüggő feltőkésítési támogatásban való részvételre

A Bizottság továbbá módosította az ideiglenes keret szerinti feltőkésítési intézkedések feltételeit azon esetekre vonatkozóan, amikor magánbefektetők az állammal együtt járulnak hozzá a tőkeemeléshez.

Ezek a változtatások ösztönzik majd a vállalkozásoknál jelentős magánbefektetői részvétellel megvalósuló tőkeinjekciókat, korlátozva ezzel az állami támogatás iránti igényt és a versenytorzulások kockázatát. Mindenekelőtt, ha az állam feltőkésítési támogatás nyújtásáról dönt, de a tőkeemeléshez – az államra vonatkozóakkal azonos feltételek mellett – jelentős mértékben magánbefektetők járulnak hozzá (elvben az új tőkeinjekció legalább 30 %-át biztosítják), a felvásárlási tilalom és a vezetőség javadalmazására vonatkozó felső korlát három évre korlátozódik. Emellett az új és a meglévő részvények tulajdonosai esetében megszűnik az osztalékfizetési tilalom, az utóbbiak tekintetében akkor, ha a szóban forgó meglévő részvények tulajdonosainak a vállalkozásban lévő részesedését összességében 10 % alá hígítják.

Ez tovább ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy finanszírozási igényeiket az állami hozzájárulás mellett a piacról elégítsék ki, ugyanakkor megfelelő biztosítékokkal garantálja a hatékony verseny megőrzését az egységes piacon.

Emellett a most elfogadott módosítás – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben az állami, illetőleg magántulajdon tekintetében érvényesülő semlegesség elvével összhangban – lehetővé teszi a meglévő állami részesedéssel rendelkező vállalkozások számára a magánvállalkozásoknál végrehajtotthoz hasonló tőkebevonást. Amennyiben a magánbefektetők tőkeemelésben való részvételére vonatkozó említett feltételek teljesülnek, és az állam meglévő részvényes (vagyis már a feltőkésítési támogatást megelőzően is rendelkezett részvényekkel) és meglévő részesedésének arányában fektet be, a Bizottság nem tartja szükségesnek az állam kilépésére vonatkozó egyedi feltételek előírását.

Az egységes piac védelme és egyenlő versenyfeltételek biztosítása

A módosítással a Bizottság egyértelművé tette, hogy a támogatásnak nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett termelő tevékenységét vagy más tevékenységét át kell helyezni az Európai Gazdasági Térségen belül egy másik országból a támogatást nyújtó tagállam területére, mivel egy ilyen feltétel rendkívül káros hatást gyakorolna a belső piacra.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2020. március 19-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján egy új, állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretet fogadott el a gazdaságnak a koronavírus-járvánnyal összefüggésben történő támogatására. Az ideiglenes keretet 2020. április 3-án és május 8-án módosították. Az ideiglenes keret elismeri, hogy a teljes uniós gazdaságban komoly zavar áll fenn. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az állami támogatási szabályok teljes rugalmasságát felhasználják a gazdaság támogatására, korlátozva ugyanakkor az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt negatív következményeket.

A Bizottság 2020. március 13-án elfogadta a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló közleményt, amely meghatározta ezeket a lehetőségeket. A tagállamok például olyan, általánosan alkalmazható változtatásokat vezethetnek be a vállalkozások javára (például adók halasztott fizetése, vagy a csökkentett munkaidő támogatása minden ágazatban), amelyek nem tartoznak az állami támogatási szabályok hatálya alá. Emellett kártalaníthatják is a vállalkozásokat a koronavírus-járvány közvetlen következményeként elszenvedett károkért. Ez a különösen súlyosan érintett ágazatok – például a közlekedés, az idegenforgalom, a vendéglátás és a kiskereskedelem – támogatásához lehet hasznos.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. június 29.