A most közzétett jelentésében az Európai Bizottság megnevezi azokat a tagállamokat, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a települési és az összes csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó 2025-ös, valamint a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértékeket. Kilenc tagállam jó úton halad a 2025-re kitűzött célértékek elérése felé: ezek Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia.

18 tagállamban azonban fennáll a kockázata annak, hogy nem fog teljesülni a 2025-re kitűzött célértékek valamelyike, esetleg egyike sem. Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében a települési hulladékra vonatkozó célértékhez képest tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös célértékektől elmaradni látszik. Egyes országokban a települési hulladék nagy része továbbra is hulladéklerakókban kerül elhelyezésre, és ők valószínűleg nem fogják teljesíteni a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértéket. A Bizottság a hulladékgazdálkodási teljesítmény javítása érdekében nyújtott folyamatos pénzügyi és technikai támogatásra építve ajánlásokat fogalmaz meg e tagállamok számára.

Egyre több hulladékot termelünk

Az európaiak fejenként átlagosan 530 kg (háztartási és vállalkozásoktól származó) települési hulladékot termelnek évente. Az újrafeldolgozás növekvő aránya és a hulladéklerakás csökkenő volumene ellenére a települési hulladék változatlanul az egyik legösszetettebb hulladékáram, amelyet kezelni kell. Az EU-ban a települési hulladék mintegy 50%-át újrafeldolgozzák vagy komposztálják, 23%-át pedig hulladéklerakókban helyezik el. Folyamatosan növekszik a keletkező csomagolási hulladék mennyisége. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15%-kal nőtt az EU-ban, és elérte a közel 80 millió tonnát. Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64%-a újrafeldolgozott, bár ez az érték anyagonként változik. A papír-, karton- és fémcsomagolások több mint 75%-a kerül újrafeldolgozásra, szemben – a legtöbb uniós országban problémát jelentő – műanyagok esetében elmondható 40%-kal, így fennáll a kockázata annak, hogy sok tagállam nem tudja teljesíteni a műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó anyagspecifikus célkitűzést.

Jelentős különbségek a tagállamok között

A jelentésből kiderül, hogy jelentős különbségek vannak a hulladékgazdálkodási teljesítmény terén az EU-ban. Egyes országok előtt még hosszú az uniós jogszabályokban meghatározott célértékek eléréséhez vezető út, és további reformokra van szükség, nevezetesen: biztosítani kell a biohulladék kezelését, amely a települési hulladék egyharmadát teszi ki; meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést, amely az újrafeldolgozás előfeltétele; továbbá javítani kell az adatminőséget. Mindazonáltal a legtöbb uniós országban már bevezetésre kerültek a hulladékkal kapcsolatos olyan reformok – vagy legalábbis folyamatban van a bevezetésük –, amelyek célja az újrafeldolgozási arányok javítása, és ezek az elkövetkező években várhatóan felmutatnak némi eredményt.

Az országok teljesítményét külső tényezők is befolyásolták, többek között a Covid19-világjárvány hatásai, amelyek egyes országokban visszafogták vagy teljesen leállították az elkülönített gyűjtést. Az energiaárakban a közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedés szintén kedvezőtlenül hat az újrafeldolgozásra.

Uniós ajánlások és támogatás

A Bizottság konkrét ajánlásokat terjeszt elő azon 18 tagállam számára, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem érik el a 2025-re kitűzött főbb újrafeldolgozási célértékeket. Ezek az ajánlások intézkedések széles körét ölelik fel, úgy mint a nem újrafeldolgozható hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat növelése, az elkülönített gyűjtés fellendítése, a válogatáshoz és újrafeldolgozáshoz szükséges hulladékkezelési kapacitások fejlesztése, az irányítás javítása, gazdasági eszközök alkalmazása és a figyelemfelkeltés.

A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtásában az uniós alapokon keresztül és technikai segítségnyújtással (például a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata, a bevált gyakorlatok cseréje és a társaktól való tanulás előmozdítása révén). A nemzeti hatóságok feladata azonban a szakpolitikai erőfeszítések és a helyszíni fellépések intenzívebbé tétele.

A Bizottság emellett olyan kezdeményezéseket is előterjesztett, amelyek hozzájárulnak a körforgásosabb jellegű gazdasághoz, és támogatni fogják a tagállamokat abban, hogy jobban teljesítsenek a hulladékgazdálkodás terén, és elérjék a kitűzött célértékeket. E kezdeményezések közé tartoznak például a hulladékszállításról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendeletekre irányuló javaslatok.

Háttér-információk

A mai napon közzétett „korai előrejelző jelentés” azt értékeli, hogy az egyes tagállamok mekkora valószínűséggel teljesítik az alább ismertetett, a hulladékokról szóló keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott 2025-ös újrafeldolgozási célértékeket: a települési hulladék 55%-os újrafeldolgozása és újrahasználatra való előkészítése; az összes csomagolási hulladék 65%-os újrafeldolgozása; valamint anyagspecifikus célértékek a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan (75% a papír és kartonpapír, 70% az üveg, 70% a vasfémcsomagolás, 50% az alumínium, 50% a műanyag és 25% a fa esetében).

A jelentés előzetes értékelést is ad arról a célkitűzésről, miszerint a települési hulladék lerakását 2035-ig 10% alá kell csökkenteni.

A biohulladék-gazdálkodás és a csomagolási hulladék kezelése az újrafeldolgozást hátráltató fő problémák között említendők, noha a biohulladék elkülönített gyűjtésére vonatkozó kötelezettség 2024. január 1-jétől alkalmazandó lesz.

A korai előrejelzési jelentés a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatára épül, amely már feltárta a hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés problémáit. Az EU-ban még mindig közel 2000 illegális vagy az előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakó működik, amelyek jelentős mennyiségű szennyezés és üvegházhatást okozó gázok forrásai, ráadásul másodlagos nyersanyagokat sem lehet már visszanyerni belőlük.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. június 8.