Bizottsági javaslat az uniós villamosenergia-piac szerkezetének megreformálására

Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós villamosenergia-piac szerkezetének reformjára, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások térnyerését és a gáz kivezetését, csökkentse a fogyasztói számlák függését a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó áraitól, jobban védje a fogyasztókat a jövőbeli áremelkedésektől és az esetleges piaci manipulációtól, valamint tisztábbá és versenyképesebbé tegye az uniós ipart.

Az EU több mint húsz éve rendelkezik hatékony, jól integrált villamosenergia-piaccal, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kihasználják az egységes energiapiac gazdasági előnyeit, biztosítja az ellátás biztonságát és ösztönzi a dekarbonizációs folyamatot. Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott energiaválság azonban rávilágított arra, hogy a zöld átállás jobb támogatása és az energiafogyasztók – mind a háztartások, mind a vállalkozások – számára a megfizethető, megújuló és nem fosszilis eredetű villamos energiához való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében mihamarabb kell igazítani a villamosenergia-piacot.

A javasolt reform több uniós jogszabály – nevezetesen a villamosenergia-rendelet, a villamos energiáról szóló irányelv és a REMIT-rendelet – felülvizsgálatát irányozza elő. Olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ösztönzik a nem fosszilis tüzelőanyaggal történő villamosenergia-termelésre irányuló hosszabb távú szerződések kötését, és több tiszta és rugalmas megoldást vezetnek be a rendszerbe a gázzal való verseny érdekében, például a keresletoldali válaszintézkedéseket és a tárolást. Ez csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagok piacának a fogyasztói villamosenergia-számlákra gyakorolt hatását, valamint biztosítani fogja, hogy a megújuló energiaforrások alacsonyabb költsége tükröződjön a villamosenergia-számlákban. Emellett a javasolt reform a piac átláthatóságának és integritásának fokozásával várhatóan fellendíti a nyílt és tisztességes versenyt az európai nagykereskedelmi energiapiacokon.

Egy megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszer kiépítése nemcsak a fogyasztói számlák csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hanem az EU fenntartható és független energiaellátásának biztosításához is, összhangban az európai zöld megállapodással és a REPowerEU tervvel. Ez a reform, amely a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv részét is képezi, lehetővé teszi az európai ipar számára a megújuló, nem fosszilis eredetű és megfizethető energiaellátáshoz való hozzáférést, ami a dekarbonizáció és a zöld átállás egyik kulcsfontosságú tényezője. Energia- és éghajlat-politikai céljaink elérése érdekében ugyanis az évtized végére a megújuló energiaforrások felhasználását meg kell háromszorozni.

A fogyasztók védelme és érdeinek érvényesítése

A magas és ingadozó árak – például a 2022-ben tapasztalt, Oroszország által az EU ellen folytatott energiaháború által kiváltott árak – túlzott terhet róttak a fogyasztókra. Ez a javaslat lehetővé teszi a fogyasztók és a szolgáltatók számára, hogy a nem fosszilis megújulóenergia-technológiákon alapuló nagyobb árstabilitás előnyeit élvezzék. Döntő fontosságú, hogy a fogyasztók széles választékkal fognak rendelkezni a szerződésekből, és világosabb tájékoztatást kapnak a szerződések aláírása előtt, hogy a túlzott kockázatok és a volatilitás elkerülése érdekében biztonságos, hosszú távú árakra tudjanak szerződni. Ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy dinamikus árképzési szerződéseket kötnek annak érdekében, hogy kihasználják az árak változékonyságát, és a villamos energiát olyankor használják, amikor olcsóbb (pl. elektromos autók töltésére vagy hőszivattyúk üzemeltetésére).

A fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésén túl a reform további célja az árstabilitás előmozdítása azáltal, hogy csökkenti a beszállítók csődjének kockázatát. A javaslat előírja a szolgáltatók számára, hogy legalább a rögzített szerződések szerinti mennyiségek mértékéig kezeljék árkockázataikat annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kitéve az áremelkedéseknek és a piaci volatilitásnak. Emellett arra kötelezi a tagállamokat, hogy végső menedékes szolgáltatókat hozzanak létre annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon villamos energia nélkül.

A veszélyeztetett fogyasztók védelme is jelentősen javul. A javasolt reform keretében a tagállamok megvédik a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják őket. Lehetővé válik továbbá a tagállamok számára, hogy válság esetén kiterjesszék a szabályozott kiskereskedelmi árakat a háztartásokra és a kkv-kra.

A javaslat a megújuló energia megosztására vonatkozó szabályokat is átalakítja. A fogyasztók szél- vagy naperőműparkokba fektethetnek be, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát nem csak a szolgáltatójuknak, hanem szomszédjaiknak is értékesíthetik. Például a bérlőknek lehetőségük lesz a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát megosztani a szomszédokkal.

A villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása érdekében a tagállamoknak mostantól fel kell mérniük szükségleteiket, célkitűzéseket kell meghatározniuk a nem fosszilis tüzelőanyagok használatának rugalmasabbá tétele érdekében, és lehetőségük lesz új támogatási rendszerek bevezetésére, különösen a keresletoldali válasz és a tárolás tekintetében. A reform azt is lehetővé teszi a rendszerüzemeltetők számára, hogy csúcsidőben csökkentsék a keresletet. E javaslat mellett a Bizottság ma ajánlásokat is kiadott a tagállamoknak a tárolási innováció előmozdítására, a technológiák és a kapacitások fejlesztésére vonatkozóan.

Az energiaköltségek kiszámíthatóságának és stabilitásának javítása az ipari versenyképesség fokozása érdekében

Az elmúlt évben számos vállalatot súlyosan érintettek a túlzottan ingadozó energiaárak. Az uniós ipar versenyképességének fokozása és az ingadozó áraknak való kitettségének csökkentése érdekében a Bizottság javasolja a stabilabb hosszú távú szerződések, például az energiavásárlási megállapodások használatának megkönnyítését, amelyek révén a vállalatok biztosíthatják saját közvetlen energiaellátásukat, és ezáltal profitálhatnak a nem fosszilis megújulóenergia-termelés stabilabb áraiból. A jelenlegi akadályok – például a vásárlók hitelkockázata – kezelése érdekében a reform arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a piaci alapú garanciák rendelkezésre állását az energiavásárlási megállapodások számára.

A villamosenergia-termelők jövedelemstabilitásának biztosítása és az ipar áringadozásoktól való megóvása érdekében az inframarginális és a kötelező átvételű megújuló és nem fosszilis villamosenergia-termelésbe történő új beruházások állami támogatásának kétirányú különbözeti szerződések formájában kell megvalósulnia, míg a tagállamok kötelesek a többletbevételeket a fogyasztókhoz irányítani. Emellett a reform növelni fogja a likviditást a jövőbeli árakat rögzítő hosszú távú szerződések (ún. forward ügyletek) piacain, ami lehetővé teszi, hogy több szolgáltató és fogyasztó hosszabb időn keresztül megvédje magát a túlzottan ingadozó áraktól.

Új kötelezettségek vonatkoznak majd a megújuló energiaforrások rendszerbe történő integrálásának megkönnyítésére és a termelés kiszámíthatóságának növelésére. Ezek közé tartoznak a rendszerüzemeltetőkre vonatkozó, a hálózati torlódásokkal kapcsolatos átláthatósági kötelezettségek és a valós időhöz közelebb álló kereskedési határidők.

Végezetül a piacok versenyképessége és az átlátható árképzés biztosítása érdekében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) és a nemzeti szabályozó hatóságok nagyobb kapacitással rendelkeznek majd az energiapiac integritásának és átláthatóságának nyomon követésére. A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, aktualizált rendelet (REMIT) biztosítani fogja az adatok minőségének javítását, valamint megerősíti az ACER szerepét a határokon átnyúló potenciális piaci visszaélésekkel kapcsolatos ügyek kivizsgálásában. Mindez fokozni fogja az uniós fogyasztók és ipar védelmét a piaci visszaélésekkel szemben.

További lépések

A javasolt reformot a hatálybalépés előtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.

Háttér-információk

2021 nyara óta az energiaárak példátlan csúcsokat és ingadozásokat mutattak, és súlyos hatást gyakoroltak az uniós háztartásokra és gazdaságra, különösen az Ukrajna elleni orosz inváziót követően, amely energiaválságot okozott Európában. Sok fogyasztó tapasztalta, hogy a gázár-emelkedés miatt nőtt a számlája, bár a megújuló energiaforrások már most is az EU villamosenergia-szükségletének több mint egyharmadát fedezik.

Az EU gyorsan reagált, és számos intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy enyhítse a magas és ingadozó nagykereskedelmi energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatását. Az Európai Tanács azonban a villamosenergia-piac strukturális reformjának kidolgozását kérte a Bizottságtól azzal a kettős céllal, hogy mielőbb el lehessen érni Európa energetikai szuverenitását és a klímasemlegességet. A javasolt reform az uniós vezetők ezen felkérésére reagál, és azt Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében jelentette be tavaly. Részét képezi továbbá a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek is, amelynek célja a nulla nettó kibocsátású európai ipar versenyképességének javítása és a klímasemlegességre való átállás felgyorsítása.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. március 14.