A kereskedelmi egyezmények az EU kereskedelmi politikájának sarokkövei. 2020-ban az EU volt a világ második legnagyobb árucikk és szolgáltatás exportőre és importőre. Ezzel a világgazdaság 15%-át fedte le, Kína után (18%), megelőzve az Egyesült Államokat (10%). Az EU volt emellett 2020-ban a harmadik legnagyobb importőr (13%) az USA (16 %) és Kína (14%) után. Az új kereskedelmi megállapodások új üzleti lehetőségeket biztosítanak az európai vállalatoknak, amely új munkahelyek létesítésével jár, és a vásárlók is jobban járnak: több lehetőség közül választhatnak és alacsonyabb árakon.

Az uniós tárgyalófelek a megállapodásokban gyakran kitérnek az emberi jogokra vagy a munkavállalók jogaira, ezzel is elősegítve a fejlődést ezeken a területeken azokban az országokban, amelyekkel szerződést kötnek.

Ha többet olvasna a globalizációról és arról, mit tesz az Európai Parlament, kattintson ide.

A megállapodások fajtái

Az EU különböző típusú megállapodásokat köt az egyes országokkal, attól függően, hogy a vámjellegű akadályokat csökkentenék, esetleg megszüntetnék, vagy egy vámuniót hoznának létre, ahol eltörlik a vámokat egymás között és egységes tarifát szabnak meg a külföldről érkező árukra.

Természetesen a kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. Fontos szerepük van a befektetések öszötnzésében, és az ehhez kapcsolódó jogviták rendezésében, például, ha egy külföldi cég nem ért egyet az adott ország kormányának döntésével, amely kihatással van a vállalkozására. A megállapodásoknak emellett sokszor nem pénzben mérhető jelentősége van. Fontos például a külföldről beérkező termékek esetén szabványok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy az EU-ba érkező áruk minősége megfelel az európai sztenderdeknek.

A megállapodások emellett elősegíthetik az Európából származó hagyományos élelmiszerek védelmét azáltal, hogy a partnerországok elismerik a védjegyüket. Ez olyan termékekre vonatkozik, mint például a tokaji aszú, a francia pezsgő és a görög feta.

Európa

Az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött, amely olyan kereskedelmi feltételeket határoz meg, mint a kvóták és vámok nélküli kereskedelem, valamint a tisztességes versenyszabályok.

Észak-Amerika

A Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény, amelyet leginkább úgy ismerünk, mint az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) 2017. szeptember 21-én lépett életbe ideiglenesen. Teljesen akkor lép majd életbe, ha minden uniós tagállam ratifikálja az egyezményt.

Az Egyesült Államok tekintetében a Tanács megszavazta az EU mandátumát, hogy tárgyaljon a kereskedelem egyes részleteiről, de még nem történt előre lépés ezen a téren az USA részéről.

Júniusban az EU és az USA elindította az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácsot. Az ötlet a globális kereskedelmi, gazdasági és technológiai kérdésekben való közös munka, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése.

Ázsia

A Parlament 2018 decemberében elfogadta a mérföldkő-jellegű EU-Japán kereskedelmi megállapodást, amely 2019 februárjában életbe lépett. Az EU-Vietnám egyezmény 2020 nyarán lépett életbe.

Kínával jelenleg nincs folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalás, de más jellegű tárgyalások folynak, például egy széleskörű EU-Kína befektetési megállapodással kapcsolatban. 2020 szeptemberében az EU és Kína megállapodást kötött 100 európai és 100 kínai termék földrajzi jelzésének oltalmáról is egymás piacán. Ezt a Parlament 2020. november 11-én hagyta jóvá. A megállapodást a következő négy évben további 175 európai és kínai termékre is kiterjesztik majd.

Óceánia

2022 júniusában az EU és Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezt a Parlamentnek és a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, mielőtt hatályba léphetne.

Egy széleskörű kereskedelmi megállapodásról még 2018.június 18-án kezdődtek tárgyalások Ausztráliával.

Latin-Amerika

Latin Amerikában a Mercosur országokkal 2019 júniusában elviekben megállapodásra jutottak a felek, de azt még a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Mexikóval 2016 júniusában kezdődtek a tárgyalások az EU-Mexikó globális megállapodás megújításáról. 2018. április 21-én megszületett a politikai megállapodás. Az egyezményt a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mielőtt életbe léphet.

Dél-Mediterrán országok és Közel-Kelet

Számos egyezményről tárgyalnak a felek, ide értve az áruk kereskedelmének megkönnyítését, vagy a mezőgazdasági és ipari területekre vonatkozó egyeztetéseket.

A Parlalament szerepe

A Lisszaboni szerződés óta a kereskedelmi egyezményeket a Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessenek. A plenáris szavazás fontos lépés a megállapodás folyamatában, 2012-ben például az EP nem szavazta meg a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA). Az EP-képviselők emellett a folyamatban lévő tárgyalásokat is figyelemmel kísérik.

Ha kíváncsi arra, milyen szerepet játszik az EU a nemzetközi kereskedelemben: INFOGRAFIKA

Forrás: az Európai Parlament hivatalos oldala, utolsó frissítés 2022. augusztus 26.