Az európai kiskereskedelmi ágazat versenyképességének erősítése

A Bizottság bevált gyakorlatokat tett közzé a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazatot hozzanak létre. A kiskereskedelmi ágazat az uniós gazdaság egyik legnagyobb ágazata, csaknem minden tizedik ember a több mint 3,6 millió kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél dolgozik. Az e-kereskedelem és a többcsatornás kiskereskedelem fejlődésével az ágazat gyorsan változik, és benne rejlik a lehetőség, hogy jobban teljesítsen. A Bizottság ezért segíti a tagállamokat és a gazdasági szereplőket abban, hogy a kiskereskedelmi ágazatban jelenlévő számos korlátozás kezelése révén leküzdjék a jelenlegi kihívásokat. Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök kijelentette: „A Bizottság egészen konkrét és hatékony bevált gyakorlatokat határozott meg, amelyekkel segítheti a tagállamokat a kiskereskedelmi ágazat innovativitásának, termelékenységének és versenyképességének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseikben. Ez lehetővé teszi az európai kiskereskedők számára, hogy megerősítsék globális jelenlétüket, és segítséget nyújt számos, kiskereskedelmi tevékenységet folytató kkv-nak (amelyek gyakran családi vállalkozások) a technológiai változások beépítésére irányuló törekvéseikben. Mindez elősegíti a munkahelyteremtést és fellendíti a gazdasági növekedést.” Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az európai kiskereskedelmi ágazat – és szélesebb értelemben a gazdaságunk – jövője azon múlik, hogy képes-e innovatív üzleti modelleket kidolgozni, és maximálisan kiaknázni az olyan új lehetőségeket, mint az e-kereskedelem. Ez kedvező üzleti környezetet igényel. Ezért kínálunk útmutatást a tagállamoknak arra vonatkozóan, miként tudják a lehető legjobban alkalmazni az uniós szabályokat és követni a más uniós országokban bevált reformok példáját.”   Melyek azok a fő területek, amelyeken a tagállamok további előrelépést érhetnek el? A kiskereskedelmi egységek létrehozásának megkönnyítése: a kiskereskedők számára a piacra jutás szempontjából alapvető fontosságú, hogy az új üzleteket gyorsan létre tudják hozni, ami egyúttal a termelékenységet és az innovációt is elősegíti. A szolgáltatási irányelvnek való megfelelés javítása révén a tagállamok megkönnyíthetik az üzletnyitást anélkül, hogy kockára tennék az olyan közpolitikai érdekeket, mint a területrendezés vagy a környezet és a fogyasztók védelme. A Bizottság arra ösztönzi a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat, hogy csökkentsék az indokolatlan vagy aránytalan terheket, és ezáltal egyszerűsítsék, rövidítsék le és tegyék átláthatóbbá a kiskereskedelmi egységek létrehozását célzó eljárásokat. Az üzletek napi működését érintő korlátozások enyhítése: ezek jelentős terhet jelenthetnek a vállalkozások számára, és befolyásolhatják termelékenységüket, ezért a Bizottság meghatározta a legjobb gyakorlatokat az eladásösztönzési tevékenységekre és kedvezményekre, konkrét értékesítési csatornákra, az üzletek nyitvatartási idejére, a kiskereskedelmi különadókra, a termékek más tagállamokban történő vásárlására és a modern kiskereskedelem szerződéses gyakorlatára vonatkozóan. A cél egyenlő versenyfeltételeket biztosítani a kiskereskedelemben, valamint tisztességes és hatékony ellátási láncokat megvalósítani az indokolt közpolitikai célok elérésével összefüggő szabadság korlátozása nélkül. Új megközelítések alkalmazása a városközpontok vitalitásának ösztönzésére: a Bizottság ma egy útmutatót is közzétett a kiskereskedelmi ágazat revitalizációjának és modernizációjának előmozdításához. Az útmutató gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg a közigazgatási szervek számára arra vonatkozóan, hogy miként tudnak segítséget nyújtani a kiskereskedőknek ahhoz, hogy magukévá tegyék a technológiai változásokat és megfeleljenek a jövő kihívásainak. Mindegyik megoldásnál ismertetünk az életből vett példákat, amelyeket az Európa-szerte gyűjtött bevált gyakorlatokból választottunk ki, és amelyeket a helyi körülményekhez lehet igazítani. Az útmutató olyan sikertörténeteket mutat be, amelyekből a tagállamok ötleteket meríthetnek például arra vonatkozóan, hogyan alakíthatnak ki kiskereskedelmi közösségeket annak érdekében, hogy a városközpontokba csábítsák a fogyasztókat. Emellett a kiskereskedelem-korlátozottsági mutató hasznos pillanatképet ad a tagállamok kiskereskedelmi helyzetéről. Segít azonosítani a bevált gyakorlatokat, valamint azokat a területeket, ahol lehetőség van reformokra. A kiskereskedelem-korlátozottsági mutató egyben olyan dinamikus monitoringeszköz is, amellyel mérni lehet a tagállamoknak a kiskereskedelmi korlátok csökkentésére irányuló erőfeszítéseit és az ilyen reformok által a piaci teljesítményre, ezen belül a termelékenységre, az árakra és az innovációra gyakorolt hatást, valamint a más ágazatokra gyakorolt továbbgyűrűző hatásokat. A kiskereskedelmi ágazat tagállami reformjaira és végrehajtási politikái prioritásainak meghatározására vonatkozóan ma bemutatott iránymutatás mellett a Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a vonatkozó szabályozási keretek és gazdasági trendek alakulását. Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye - 2018. április 19.
Szerző: Piti Enikő
2018.04.20.