Az Európai Bizottság bemutatta a 2024. évi uniós költségvetésre vonatkozó, 189,3 milliárd euró főösszegű javaslatát. A költségvetést kiegészíti a Next Generation EU, vagyis az EU világjárvány utáni helyreállítási eszközéből vissza nem térítendő támogatások formájában kifizetésre kerülő 113 milliárd euró. A két finanszírozási forrás együttesen fogja tovább finanszírozni Európa gazdasági helyreállítását és a munkahelyteremtést, egyúttal hozzájárulnak Európa stratégiai autonómiájának megerősítéséhez.

Az EU az elmúlt években rendkívüli kihívásokkal szembesült. Ilyen például a gyorsan növekvő infláció, ami jelentősen megnehezítette a költségvetés számára, hogy továbbra is képes maradjon reagálni az új fejleményekre. Mindazonáltal a 2024. évi költségvetési tervezet továbbra is biztosítja az uniós tervekben megfogalmazott politikai prioritások finanszírozási hátterét. A zöld és digitális átállással kapcsolatos kiadások továbbra is prioritást élveznek annak érdekében, hogy Európa reziliensebbé váljon és felkészülten nézzen szembe a jövő kihívásaival.

A 2024. évi költségvetési tervezet azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok a legnagyobb változást eredményezhetik, szem előtt tartva az uniós tagállamok és világszerte az EU partnerországainak legfontosabb helyreállítási szükségleteit. A zöld és digitális átállás előmozdítása, a munkahelyteremtés és Európa világban betöltött szerepének megerősítése révén a finanszírozás hozzájárul az Unió korszerűsítéséhez és megerősítéséhez.

A Bizottság továbbra is kiáll Ukrajna mellett, mindaddig amíg szükséges. Az Oroszország által indított agressziós háború nyomán az uniós költségvetés biztosította kereteket teljeskörűen igénybe vették Ukrajna és a menekülteket fogadó uniós tagállamok támogatása érdekében, így annak lehetőségei kimerültek. A Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének közelgő felülvizsgálata keretében meg fogja vizsgálni az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás lehetőségeit.

Az Unió számos egyéb prioritásának kezelésre érdekében a Bizottság javaslatában (a kötelezettségvállalási előirányzatok szintjén) a következő összegeket szánja a különböző területekre:

• 53,8 milliárd eurót a közös agrárpolitikára, valamint 1,1 milliárd eurót az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, továbbá a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása érdekében;
• 47,9 milliárd eurót regionális fejlesztésre és kohézióra – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése jegyében –, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására;
• 15,8 milliárd eurót globális partnereink és érdekeink támogatására, ebből 11,4 milliárd eurót a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI – Globális Európa), 2,1 milliárd eurót az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) és 1,7 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtás keretében;
• 13,6 milliárd eurót kutatásra és innovációra, ebből 12,8 milliárd eurót a Horizont Európára, az Unió kiemelt kutatási programjára. A költségvetés-tervezet tartalmazza a csipekről szóló európai jogszabálynak a Horizont Európa keretében és más programokból történő átcsoportosítás révén történő finanszírozását is;
• 4,6 milliárd eurót az európai stratégiai beruházásokra, ebből 2,7 milliárd eurót a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, 1,3 milliárd eurót a Digitális Európa programra, amely az Unió digitális jövőjét alakítja és 348 millió eurót az InvestEU kiemelt prioritásaira (kutatás és innováció, a zöld és a digitális kettős átállás, egészségügyi ágazat és stratégiai technológiák);
• 2,1 milliárd eurót a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét;
• 10,3 milliárd eurót az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe irányuló befektetésekre, amiből 3,96 milliárd euró a Next Generation EU növekvő hitelfelvételi költségeit finanszírozza (amelyek alakulását szoros figyelemmel kell kísérni), 3,7 milliárd euró jut az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére az Erasmus+ program keretében, 332 millió euró az európai művészek és alkotók támogatására, 215 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná;
• 2,4 milliárd eurót környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, ebből 745 millió euró jut az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, 1,5 milliárd euró pedig az Igazságos Átmenet Alap számára annak biztosítása érdekében, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen;
• 2,2 milliárd eurót a határok védelmére – ebből 1,1 milliárd eurót az Integrált Határigazgatási Alap, 874 millió eurót (teljes uniós hozzájárulás) pedig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kiadásaira;
• 1,7 milliárd eurót a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,5 milliárd euró jut a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal;
• 1,6 milliárd eurót a védelmi kihívások kezelésére, ebből 638 millió euró jut a képességfejlesztés és a kutatás támogatására az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében, 241 millió euró a Katonai Mobilitás támogatására, 260 millió euró az új rövid távú védelmi eszközre (EDIRPA), 343 millió euró pedig a lőszerek gyártásának támogatására;
• 947 millió eurót az egységes piac működésének biztosítására, ebből 602 millió eurót kapna az Egységes piac program, és 200 millió euró jutna a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatására;
• 754 millió eurót az emberek szükségleteihez igazodó átfogó egészségügyi programra, „az EU az egészségért” program keretében – emellett 230 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani;
• 726 millió eurót a biztonsági feladatok ellátására – ezen belül 315 millió eurót a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó Belső Biztonsági Alapra;
• 213 millió eurót a biztonságos műholdas összeköttetésekre az új uniós biztonságos konnektivitási program keretében.

A 2024. évi költségvetési tervezet az Unió 2020 végén elfogadott hosszú távú költségvetésének részét képezi (melyet technikai szinten többször módosítottak), és célja, hogy annak prioritásait a tárgyévben elérendő konkrét eredményekké alakítsa. A költségvetés továbbra is eleget tesz annak, hogy a hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz forrásainak 30%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák.

Háttér-információk

A 2024. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza azokat a saját forrásokból finanszírozott kiadásokat, amelyeket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatok fedeznek. Ezeket kiegészítik a Next Generation EU keretében a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozott kiadások. Az „alapköltségvetés” esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A kötelezettségvállalások az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, míg a kifizetések a ténylegesen kifizetésre kerülő összegeket jelentik. Minden összeg folyó áron értendő.

A folyó áron számítva maximum 807 milliárd eurós kerettel rendelkező Next Generation EU hozzájárul a koronavírus-világjárvány által okozott azonnali gazdasági és társadalmi károk helyreállításához és ahhoz, hogy az EU megfeleljen a jövő kihívásainak. A Covid19-válságot követő újjáépítéshez nyújtott hozzájárulása révén a Next Generation EU segít egy zöldebb, digitálisabb és reziliensebb EU megteremtésében, amely felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Next Generation EU központi eleme a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amely vissza nem térítendő támogatásokat és kölcsönöket nyújt az uniós tagállamok reformjainak és beruházásainak támogatására. A Next Generation EU szerinti szerződéseket/kötelezettségvállalásokat 2023 végéig lehet megkötni, a hitelfelvételhez kapcsolódó kifizetéseket pedig 2026-ig kell teljesíteni.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. június 7.