A tanév végét érintő munkajogi és képzésszervezési kérdések

1. Egybefüggő gyakorlat a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt

A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különítünk el egybefüggő gyakorlatnak nevezett szakirányú oktatási részt. Az Szkt. 77. § (1) bekezdése különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Éppen ezért az adott szakmára vonatkozó ptt-ben az egybefüggő gyakorlatra vonatkozóan csak óraszám van megadva, kötelező tartalom nincs – az előbbi elkülönítésére is csak az iskolai oktásban megszervezett szakirányú oktatás miatt van szükség. Tehát a szakképzési munkaszerződés a ptt-ben meghatározott teljes (hátralévő) óraszámra vonatkozik, amelynek része a ptt-ben az egybefüggő gyakorlatra tervezett óraszám is, de nem különálló egységként, a (ptt alapján kialakított) képzési programban az évfolyamra meghatározott összóraszámot kell a szakmát tanulónak elsődlegesen teljesítenie augusztus 31-ig.

 

Ennek megfelelően a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban résztvevő folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van. Teljesen más a helyzet, mint a korábbi tanulószerződéses rendszerben. A szakképzési munkaszerződés alapján szakmát tanuló esetében nyáron a szabadságra vonatkozó Szkt. rendelkezéseket kell figyelembe venni (legalább 15 munkanap szabadságot a szakmát tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni). Ez azt jelenti, hogy csak a munkajogi kategóriák érvényesek: vagy dolgozik, vagy szabadságon van, vagy mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez utóbbival kapcsolatban már csak az Mt. rendelkezéseit vehetjük figyelembe, hiszen a szakképzési szabályozás a nyárra vonatkozóan nem nevesít külön mentesülési eseteket. Az Mt. rendelkezik az olyan esetről, amelynél a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, e tekintetben viszont megállapodás tárgya, hogy a kiesett munkaidőre hogyan illeti meg a díjazás a munkavállalót. A mentesülés időtartama ugyancsak a felek megállapodásától függ.

 

2. Nyári szabadság

Ahogy feljebb írtuk, a szakmát tanuló munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, illetve az egyéb munkajogi kategóriák, mint a szabadság vagy a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesülés esete fordulhat elő.

Mivel egy 18 év alatti (fiatal munkavállalónak számító) szakmát tanulót a jogszabály alapján évi 45 munkanap szabadság illet meg, érdemes megnézni, hogy augusztus 31-ig mennyi az időarányos szabadsága, amivel gazdálkodhat.  Természetesen az Mt. vonatkozó rendelkezései szerint a munkáltató adja ki ezeket a szabadságokat, de mindkét fél érdeke, hogy a tanuló megfelelő időpontban vegye ki ezeket. A 18 év alatti szakmát tanulónak 2022. augusztus 31-ig időarányosan 30 munkanap szabadság áll a rendelkezésére. Ebből adta ki a munkáltató már korábban a tavaszi szünet napjait, illetve ebből kell kötelezően biztosítania a 15 nap egybefüggően kiadandó szabadságnapot a szakmát tanuló kérésének megfelelő időpontban. Ezeket figyelembe véve időarányosan még van kivehető szabadnap augusztus 31-ig  – természetesen ez már csak abban az esetben, amennyiben ehhez a munkáltató hozzájárul, figyelembe véve a szakirányú oktatásra vonatkozóan a képzési programjában erre az időszakra lefektetett oktatási célokat és elsajátítandó tananyagegységeket.

Mivel szeptember 1-jétől az év végéig így időarányosan 15 kivehető munkanap marad, azt kell megfontolni, hogy ez lefedi-e a szabadságok kiadására elsődlegesen megjelölt őszi és téli szünetet. Amennyiben igen, javasolt a nyárig időarányosan számolt szabadságok kiadása, hiszen az Mt. alapján a hatályos szakképzési munkaszerződés után járó szabadságokat önmagukban megváltani nem lehet (csak a munkaszerződés megszűnésekor), azokat az esedékesség évében kötelező kiadni (illetve az Mt.-nek a szabadság következő évre való átvitelére való szabályait lehet figyelembe venni).

A 18 év feletti, kevesebb éves szabadsággal rendelkezők esetében felmerült a kérdés, hogy időarányos szabadság hiányában, a mentesülés lehetőségét elvetve (a munkáltató nem egyezik bele), végső esetben a nyárra megszüntethető-e a szakképzési munkaszerződés közös megegyezéssel (ősszel újat kötnek), azért, hogy a szakmát tanulónak ne kelljen dolgoznia. Ez a lehetőség ugyan a felek jogában áll a közös megegyezésben megjelölt nappal, ugyanakkor érdemes felhívni a duális képzőhely figyelmét a következőkre:

  • ha a tanuló nem teljesíti az évfolyam követelményeit (így a képzési programban előírt tananyagtartalmakat és az évfolyamra meghatározott összóraszámot), nem léphet magasabb évfolyamba, a később megkötött szakképzési munkaszerződés alapján ezek a „mulasztások” nem pótolhatóak jogszerűen,
  • az egyazon felek között létesített szakképzési munkaszerződések időtartama nem adódik össze a sikerdíj igénybevételének feltételeként a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam számításakor.

 

3. Befejező évfolyam – mulasztás a 15 nap felkészülési idő alatt

Mi történik, ha a 15 nap felkészülési idő alatt a szakmát tanuló keresőképtelen lesz és betegszabadságon van? Kell-e a duális képzőhelynek a keresőképtelenség idejével azonos mértékben további felkészülési időt biztosítania?

Az Szkt. a duális képzőhely kötelezettségét úgy határozza meg, hogy a maga részéről biztosítania kell a szakmát tanulót számára a szakmai vizsga előtt az erre való felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési időt. Ezen idő alatt a duális képzőhely a szakmát tanulót munkavégzésre nem kötelezi, a szakmát tanuló mentesül a munkavégzés alól, hiszen a 15 egybefüggő munkanapot szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

Ezen túlmenően a duális képzőhelynek nincs egyéb kötelezettsége (a szakmát tanulót megilleti ez a mentesség). Amennyiben közben keresőképtelenné válik, akkor a munkavégzés alóli mentesülés munkajogi státusza fennmarad, de az erre járó távolléti díj összege változik (Mt. 146. §  (25) bekezdés). Bár szakmailag indokolt lehet pótolni, ha esetleg a felkészülés éppen a vizsgán szükséges, de még hiányzó ismeretek átadását célozta meg, az így kiesett napokat nem kell utólag biztosítani, két okból sem:

  • ez nem igazolatlan mulasztás, amit pótolni kell és amire éppen ezért időt kell találni és biztosítani, és nem úgy működik, mint a szabadság, amit ki kell adni, másrészt
  • a képzési programban ennek a szakasznak a biztosítása nem a duális képzőhely feladata, hanem (elsősorban) a szakképző intézményé, az oktatás és a „pótlás” módszerének megtervezése az intézmény feladata.

Ráadásul, ha a felkészülési szakaszt az előzetes tervek alapján közvetlenül a vizsga előtti időszakra pozicionálták (ahogy ez észszerű is), nem marad már munkanap, amely még a vizsgafolyamat kezdete (többnyire az írásbeli vizsga) előtt pótlásra használható, márpedig a 15 napos időszakot a vizsga előtt kell biztosítani. Természetesen, ha belefér a vizsga előtti időbe, és a szakképző intézmény is nyitott a plusznapokra, a duális képzőhely saját döntése alapján további napokra is mentesítheti a szakmát tanulót a munkavégzés alól, ennek jogi akadálya nincs.

 

CSMKIK Képzési Igazgatóság