Az Európai Bizottság kezdeményezést terjeszt elő a szociális párbeszéd konkrét nemzeti és uniós szintű intézkedések révén történő további erősítésére és előmozdítására. A cél az EU szociális piacgazdaságának és versenyképességének sarokkövét alkotó szociális párbeszéd iránti szilárd elkötelezettségünk megújítása. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a szociális párbeszéd a munka változó világához és a munkaerőpiac új tendenciáihoz igazodjon, tekintettel a digitális és klímasemleges gazdaságra való átállásra és az új foglalkoztatási formák megjelenésére.

A munkáltatókat és a munkavállalókat képviselő szervezetek (szociális partnerek) közötti szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások hozzájárulnak az élet- és munkakörülmények, például a fizetések, a munkaidő, az éves szabadság, a szülői szabadság, a képzés, valamint az egészségügyi és biztonsági intézkedések javításához. Meghatározó szerepet játszanak továbbá a változó gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodásban és az európai vállalkozások versenyképességének fokozásához szükséges termelékenységnövekedés elérésében. Mindez hozzájárul a munkahelyi szociális méltányosság és demokrácia biztosításához, valamint Európa jólétének és rezilienciájának fokozásához.

A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú lehet válságok vagy átmenetek idején: például a Covid19-világjárvány során gyorsan segítettek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megszervezésében. A szociális partnerek abban is segítenek, hogy kiegyensúlyozott megoldásokat találjunk a munkaerőpiac digitális korhoz igazítására. A munkáltatók és a munkavállalók közötti szoros együttműködés szintén elengedhetetlen az ipari termelési tevékenységek hatékony szervezésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a munkaerő rendelkezzen zöld és digitális készségekkel.

A szociális partnerek bevonásának mértéke és minősége azonban országonként jelentősen eltér. Ugyanakkor a szakszervezeti tagság és a nemzeti szintű kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók aránya csökkenő tendenciát mutat (az uniós átlag 2000-ben 66%, 2019-ben 56% körül alakult). A foglalkoztatás újabb formái, például a platformalapú munkavégzés, valamint bizonyos csoportok, például a fiatalok is kisebb valószínűséggel képviseltetik magukat, és egyes ágazatokban, például a gondozásban, szinte teljes mértékben hiányzoznak a kollektív tárgyalások.

Ezzel összefüggésben a Bizottság tanácsi ajánlásra tesz javaslatot, amely meghatározza, hogy az uniós országok miként erősíthetik tovább a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat nemzeti szinten. A Bizottság emellett közleményt terjeszt elő az uniós szintű szociális párbeszéd erősítéséről és előmozdításáról. A szociális partnereket szorosan bevonták e kezdeményezések előkészítésébe.

A szociális párbeszéd nemzeti szintű fellendülésének lehetővé tétele

A tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat a következő ajánlásokat fogalmazza meg a tagállamok számára:

• A nemzeti gyakorlatoknak megfelelően biztosítani kell a konzultációt a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális szakpolitikák kialakításáról és végrehajtásáról.
• A szociális partnereket ösztönözni kell arra, hogy vizsgálják meg a munkavégzés új formáit és az atipikus foglalkoztatást, és széles körben kommunikáljanak a szociális párbeszéd előnyeiről és az esetlegesen életbe léptetett kollektív szerződésekről.
• Lehetővé kell tenni a munkavállalók és a munkáltatói szervezetek kapacitásának növelését, például a releváns információkhoz való hozzáférés és a nemzeti kormányok általi támogatás biztosítása révén.

A javasolt tanácsi ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállami hagyományokat és a szociális partnerek autonómiáját. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy sajátos körülményeik figyelembevételével határozzák meg, hogyan lehet a legjobban teljesíteni ezeket a célkitűzéseket.

A szociális partnerek uniós szintű részvételének előmozdítása

A szociális partnerek uniós szakpolitikai döntéshozatalban betöltött szerepének további előmozdítása és az uniós szintű ágazati szociális párbeszéd erősítése érdekében a Bizottság javaslatot tesz egy olyan intézkedéscsomagra, amely a következő célokat szolgálja:

• Az európai ágazati szociális párbeszéd erősítése keretének korszerűsítése révén, az uniós szociális partnerekkel szoros együttműködésben, a jelenlegi szabályok esetleges felülvizsgálatával.
• A szociális partnerek megállapodásainak további támogatása, különösen adminisztratív támogatás és jogi tanácsadás révén.
• A szociális partnerek uniós szakpolitikai döntéshozatalban való részvételének megerősítése, például azáltal, hogy a Bizottság munkaprogramjának kidolgozását megelőzően összegyűjtik az európai ágazatközi szociális partnerek nézeteit az uniós szakpolitikai prioritásokról.
• A szociális partnereknek nyújtott uniós technikai és pénzügyi támogatás hatékonyabbá tétele. Például a Bizottság a szociális partnerekkel együttműködve kutatási hálózatot hoz létre az uniós szociális párbeszéd nyomon követésére és előmozdítására.

Emellett a Bizottság felszólítja a szociális partnereket, hogy több szociális partnermegállapodást tárgyaljanak és kössenek meg, valamint javítsák mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói szervezetek tagságát és reprezentativitását.

A Bizottság együttműködik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és más szervezetekkel a nemzetközi szociális párbeszéd előmozdítása érdekében. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák az ILO-egyezmények ratifikálását és hatékony végrehajtását.

További lépések

A Bizottság a szociális partnerekkel szorosan együttműködve nyomon fogja követni a közleményben felsorolt, uniós szinten javasolt intézkedéseket.

A tagállamok megvitatják a tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot annak a Tanács általi elfogadása céljából. Az elfogadását követően a javaslat értelmében a tagállamok egy, a szociális partnerekkel megvitatott, az ajánlás végrehajtására irányuló intézkedéscsomagot nyújtanak be a Bizottságnak. Az intézkedések végrehajtásának nyomon követésére az európai szemeszter keretében kerül sor.

Háttér-információk

A szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása a szociális jogok európai pillérének kulcsfontosságú elve és a 2021. évi portói szociális kötelezettségvállalás szerves része. A Bizottság a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben bejelentette, hogy kezdeményezést fog előterjeszteni az uniós és nemzeti szintű szociális párbeszéd támogatására, amint azt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is hangsúlyozta a 2022. évi háromoldalú szociális csúcstalálkozón.

A Bizottság a szociális partnerek szoros bevonásával dolgozta ki ezt a kezdeményezést, és eszmecserét folytatott az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával. A szociális párbeszédre irányuló kezdeményezés, amelyet a 2022. júniusi „Az Európa jövőjéről szóló konferencia – A jövőkép konkrét intézkedésekre váltása” című bizottsági közlemény is említ, jelentős mértékben hozzájárul a konferencia utókövetéséhez. A szociális párbeszédre irányuló kezdeményezés kapcsolódik a készségek 2023-as európai évéhez és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervhez is, mivel a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a készségfejlesztés, a munkahelyváltás és az uniós versenyképességének támogatásában.

 

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2023. január 25.