A szegedi hangszergyártás története – időszaki kiállítás és emléktábla-avatás

Kétgenerációnyi hangszerkészítő-mestert és többezernyi ékszerszámba illő hangszert termelt ki az 50 évet élt Szegedi Hangszergyár. A muzsikaszó 2003-ban bezárt fellegvárának emléke most újra feléledt a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara által, a szegedi hangszerkészítők kezdeményezésére.

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara (CSKIK) a Mesterségek dicsérete rendezvénysorozat kapcsán ugyanis idén „A szegedi hangszergyártás története” tematikával szervezett időszaki kiállítást a Móra Ferenc Múzeummal, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral, Zsibók István hangszerkészítővel, a Csermák hangszerüzlettel, valamint a hódmezővásárhelyi T&T hangszerüzlettel együttműködve. Az időszaki kiállítás 2024.12.05 - 2025.01.22. között tekinthető meg a Somogyi-könyvtárban.

A tárlat megnyitóját december 5-én, 17 órakor tartottuk a könyvtárban, a kiállítást Dr. Kőkuti Attila, a CSKIK elnöke nyitotta meg, de beszédet mondott Piri Ildikó, a könyvtár igazgatóhelyettese és Zsibók István hangszerkészítő mester is. A megnyitón fényét Csallner András Erik akusztikus gitáros előadása emelte.

Mesterségek dicsérete

A kamara Mesterségek dicsérete ünnepségsorozata már több évtizedes múltra tekint vissza, legutóbb 2019-ben szerveztük meg. A világjárvány miatt az elmúlt években ez a sorozat ideiglenesen megszakadt, de az idei évben újra feléledt „A szegedi hangszergyártás története” témával.

A Mesterségek dicsérete célja, hogy a hagyományos kézműves szakmák értékeit és jelentőségét középpontba állítsa. A szegedi hangszergyártás egy ilyen kiemelkedő hagyomány, amely nemcsak a város, hanem az egész ország zenei kultúráját gazdagította. Az iparkamara kiemelt feladatának tartja, hogy támogassa és megőrizze ezeket az örökségeket, valamint megismertesse azokat a mai generációval.

Ez a kiállítás emléket állít azoknak a mestereknek, akik munkájukkal nemcsak eszközöket, hanem művészetet és identitást is teremtettek.

A kiállítás célja és anyagai

Ez a tárlat a szegedi hangszerkészítés történetét, a mesterek tehetségét és a helyi zenekultúra fejlődését mutatja be.

A kiállításon láthatóak többek között:

  • Hangszerkészítő mesterek munkái:
    • Babós Sándor és Braun János műhelyének emlékei, hangszertervek, reklámok és szerszámok.
    • Régi szegedi hangszerek és műszaki leírások.
  • Híres szegedi hangszerek, egyéb különlegességek:
    • Dankó Pista másodhegedűje és felesége, Joó Ilona fésülködőasztala.
    • Népi hangszerek, például tamburák, bőrdudák és citerák.
  • Egyéb emléktárgyak és dokumentumok:
    • A Szegedi Hangszergyár iratai, fényképei és egyedi készítésű szerszámai.
    • Zsibók István hangszerkészítő mester hangszergyártáshoz kapcsolódó eszközei.
    • A Csermák Hangszerüzlet hegedűi és dokumentumai.

A kiállításhoz kapcsolódóan a régi Szegedi Hangszergyár épületén egy emléktáblát is állított a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara az öt évtizedes munka előtt tisztelegve. A táblát december 9-én leplezte le Dr. Kőkuti Attila, a CSKIK elnöke, Török László, a CSKIK Kézműipari Tagozatának elnöke és Zsibók István hangszerkészítő mester Szegeden, a Hétvezér utca 9. szám alatt, ahol szép számmal gyűltek össze az egykori hangszergyár dolgozói.

– Igyekszünk felmérni, milyen mesterségek voltak a környezetünkben, azokhoz milyen szakmák kapcsolódtak, elsősorban azokra koncentráltunk, amelyeket ma már nem láthatunk. Sajnos, számos ilyen szakmát találtunk Szegeden. A Somogyi-könyvtárral közösen indítottunk egy kiállítás-sorozatot, ahol most a több mint két évtizede megszűnt szegedi hangszergyártás történetét mutatjuk be. Ehhez kapcsolódva született meg az emléktábla ötlete is, hogy ne merüljön végleg feledésbe a szegedi hangszerkészítők emléke. Azt tervezzük, hogy a jövőben minden évben egy-egy eltűnt, de a maga korában fontos szegedi gyárra, üzemre emléktáblával hívjuk majd fel a figyelmet – mondta Dr. Kőkuti Attila.

Az ötven éves múltra visszatekintő Szegedi Hangszergyárban az utolsó években már évi ötezer hegedűt, ezerötszáz csellót, bőgőt és négyezer citerát gyártottak. Nagyrészét az Amerikai Egyesült államokba, az NSZK-ba, Franciaországba és Angliába szállították. Hiába gyártottak kiváló minőségű hangszereket a szegedi mesterek, az olcsó távol-keleti termékkel egy idő után nem tudták állni a versenyt, a Hétvezér utcai gyárat 2003 tavaszán végleg be kellett zárni.

Galéria