Hamarosan kezdődik a mezőgazdasági összeírás

Agrárösszeírást kezd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 15-én, hogy július 15-ig felmérje a magyar mezőgazdaság helyzetét, képet kapjon az agrárszektorban bekövetkezett változásokról. A 941 településen kijelölt 74 ezer egyéni gazdaság és 11 ezer gazdasági szervezet számára kötelező a kérdőív kitöltése - jelentette be tegnapi Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. A vezető elmondta, az Agrárium 2023 összeírás során gyűjtött adatok a szakpolitikával, a mezőgazdasági programokkal, az infrastruktúrával és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntések alapjául szolgálnak majd.

Jó hónapot zártak a befektetők áprilisban

Jó hónapot zártak a befektetők áprilisban, ugyanis árfolyam-emelkedést könyvelhettek el mind a rövid, mind a hosszú futamidejű kötvényalapok. A befektetők éves hozama a rövidkötvény-alapoknál többnyire 10 százalék feletti, míg a hosszúkötvény-alapok végre nyereségessé váltak. Az amerikai és európai állampapírpiacokon márciusi bankpánik eseményei után az április a gazdasági kilátások és a jegybanki kamatpályák mérlegeléséről szólt, némi ingadozással hó közben, de mindössze néhány bázispontos változással a hozamok zárószintjeit tekintve.

Közzétették a magyarországi ipari termelés legfrissebb számait

Márciusban az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4 százalékkal mérséklődött – erősítette meg ma második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamosberendezés-gyártásban jelentősen nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. februárinál 0,2 százalékkal nagyobb volt.

Gazdasági roadshow-t tartottak Szegeden

Szegedre is ellátogatott a Pörgessük fel együtt a hazai KKV-szektort! című országos gazdasági rendezvénysorozata. A Portfolio és a KAVOSZ közös eseményén a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dr. Kőkuti Attila is beszédet mondott. Kiemelte, a vármegyében 892 ezer vállalkozás működik, amelyek túlnyomórészt egy fősek, a 2-9 fős vállalkozások kis arányt képviselnek. A struktúra és a hatékonyság hiánya jelentős versenyhátrányt okoz a környező országok vállalkozásaival szemben. Hozzátette, kevés a hazai innováció, és túl nagy a hagyományos bérmunka aránya. A vármegyei fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban a tudás-, az egészség, az élelmiszeripar és a kereskedelem területét emelte ki.