Kész az Európai Bizottság 2021-es programja

Az Európa Bizottság elfogadta 2021. évi munkaprogramját, amelynek célja egy egészségesebb, méltányosabb és virágzóbb Európa megteremtése, valamint a digitális korra felkészült, környezetbarátabb gazdaságra való hosszú távú átállás felgyorsítása. A munkaprogram új jogalkotási kezdeményezéseket tartalmaz von der Leyen elnök politikai iránymutatásának mind a hat fő céljára vonatkozóan, és követi az elnöknek az Unió helyzetéről szóló első beszédét. Az e munkaprogramban meghatározott prioritások teljesítése mellett a Bizottság továbbra is mindent megtesz a válság kezelése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak rezilienciájának növelése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Legfőbb prioritásunk továbbra is a koronavírus-világjárvány által fenyegetett életek és a megélhetés megmentése. Már eddig is sok mindent elértünk, de még nem lélegezhetünk fel, mert a járvány második hulláma egész Európát súlyosan érinti. Mindannyiunknak meg kell őriznünk éberségünket, és közös erővel kell fellépnünk a világjárvány ellen. Az Európai Bizottság továbbra is mindent megtesz azért, hogy az európaiak hozzájuthassanak a jövőben elkészülő oltóanyaghoz, és arra törekszik hogy a zöld és digitális átállás révén elősegítse gazdaságaink talpraállítását.”

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „Gondoskodunk arról, hogy Európa gátat tudjon szabni a világjárványnak és a járvány pusztító hatásának, egyúttal pedig folytatjuk a válság tanulságainak levonását. Ezért a munkaprogramban meghatározott prioritások nemcsak az európai helyreállítást segítik elő, hanem időtálló megoldások révén valamennyi szakpolitikai területen hozzájárulnak a hosszú távú reziliencia kiépítéséhez. Ennek érdekében a lehető leghatékonyabban alkalmazzuk a stratégiai előrejelzést, valamint a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elveket, így a tényeken alapuló, átlátható, hatékony és a jövő kihívásainak megfelelő megoldásokat dolgozhatunk ki.”

Az uniós prioritások megvalósítása

Az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramja mind a hat politikai prioritás tekintetében áttér a stratégiáról a megvalósításra. A munkaprogram alátámasztja a Bizottság azon szándékát, hogy vezető szerepet töltsön be a zöld és digitális kettős átállásban, amely páratlan lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válság miatt kialakult instabil helyzetből, és egy életerős új Uniót teremtsünk.

1. Európai zöld megállapodás

A klímasemleges Európa 2050-ig történő megvalósítása érdekében a Bizottság elő fogja terjeszteni az „Irány az 55%” intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást. A csomag számos szakpolitikai területet magában fog foglalni – a megújuló energiaforrásoktól kezdve az energiahatékonyságon át az épületek energiahatékonyságáig, valamint a földhasználatig, az energiaadóztatásig, a vállaláselosztásig és a kibocsátáskereskedelemig. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hozzá fog járulni a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentéséhez, és egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani azáltal, hogy az uniós partnereket éghajlatvédelmi törekvéseik fokozására ösztönzi. Emellett a Bizottság intézkedéseket fog javasolni a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, az uniós biodiverzitási stratégia és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia végrehajtására.

2. A digitális korra felkészült Európa

Európa digitális évtizedének megvalósítása érdekében a Bizottság ütemtervet fog előterjeszteni a 2030-ig teljesítendő, pontosan meghatározott digitális célokról, többek között a konnektivitás, a készségek és a digitális közszolgáltatások területén. A magánélet tiszteletben tartásához és a konnektivitáshoz való jog, a szólásszabadság, az adatok szabad áramlása és a kiberbiztonság áll majd a középpontban. A Bizottság jogszabályokat fog előterjeszteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, többek között a biztonság, a felelősség, az alapvető jogok és az adatok tekintetében. Ennek szellemében a Bizottság javaslatot fog tenni az európai elektronikus azonosítás kidolgozására. A kezdeményezések közé tartozik ezenkívül az új uniós iparstratégia aktualizálása a koronavírus-világjárvány hatásainak figyelembevétele érdekében, valamint a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására irányuló jogalkotási javaslat.

3. Emberközpontú gazdaság

Annak érdekében, hogy az egészségügyi és gazdasági válság ne váljon szociális válsággá, a Bizottság ambiciózus cselekvési tervet fog előterjeszteni a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása érdekében, biztosítva, hogy senki se maradjon ki az európai helyreállításból. A Bizottság javaslatot tesz majd egy új európai gyermekgarancia létrehozására is annak biztosítása érdekében, hogy minden gyermek hozzájusson az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás. Gazdaságaink támogatása, valamint a gazdasági és monetáris unió megerősítése érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni az uniós bankcsődök kezelésére vonatkozó keretet, intézkedéseket fog hozni az EU-n belüli határon átnyúló beruházások fellendítése érdekében, és fokozni fogja a pénzmosás elleni küzdelmet.

4. Európa globális szerepének erősítése

A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy Európa vezető szerepet töltsön be ebben a világszerte instabil helyzetben, többek között azáltal, hogy élen fog járni a biztonságos és mindenki számára hozzáférhető oltóanyag biztosítására irányuló globális válaszintézkedések terén. A Bizottság javaslatot tesz a szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás fokozásáról szóló közös közleményre, a déli szomszédságunkkal való megújított partnerségre, valamint az Északi-sarkvidékről szóló közleményre. Ezenkívül elő fogja terjeszteni az egykori harcosok lefegyverzésének, leszerelésének és reintegrációjának támogatására vonatkozó új stratégiai megközelítést. Az EU humanitárius segítségnyújtásáról szóló közlemény feltárja a partnereinkkel és más donorokkal való együttműködés új módjait.

5. Az európai életmód előmozdítása

A Covid19-világjárvány kapcsán a Bizottság javasolni fogja egy stabilabb európai egészségügyi unió kiépítését, különösen a meglévő ügynökségek szerepének megerősítése és egy új, magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó ügynökség létrehozása révén. A schengeni térség működésének megőrzése és javítása érdekében új stratégia kerül előterjesztésre a schengeni térség jövőjére vonatkozóan. Az új migrációs és menekültügyi paktumot számos, a jogszerű migrációra vonatkozó javasolt intézkedés, többek között a „tehetség és készség” csomag követi majd. A további intézkedések között szerepel egy migránscsempészés elleni cselekvési terv, valamint egy fenntartható önkéntes visszatérési és reintegrációs stratégia. A Bizottság folytatni fogja a biztonsági unió megerősítését, és foglalkozni fog a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a hibrid fenyegetések elhárításával. Emellett átfogó stratégiát fog előterjeszteni az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

6. Az európai demokrácia megerősítése

Az egyenlőségközpontú unió kiépítése érdekében a Bizottság új stratégiákat fog előterjeszteni a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogairól, valamint javaslatot fog előterjeszteni a nemi alapú erőszak elleni küzdelemről. Javasolni fogja továbbá, hogy az uniós dimenziójú bűncselekmények listáját terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formájára. A Bizottság egyértelműbb szabályokat fog javasolni az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozóan, és lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy megvédje az újságírókat és a civil társadalmat a visszaélésszerű perektől. A vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép keretében a Bizottság intézkedéseket fog javasolni e régiók teljes potenciáljának kiaknázására.

Tekintettel a tervezett kezdeményezések hosszú távú és átalakító jellegére, minden eddiginél fontosabb, hogy a jogalkotás a lehető leghatásosabb módon és a jövőt szem előtt tartva történjen. A minőségi jogalkotásról szóló, hamarosan megjelenő közlemény ismét hangsúlyozni fogja ezt. A stratégia elsősorban a szabályozás egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentése fog törekedni, különösen az „egy be, egy ki” elven alapuló jogalkotási megközelítés bevezetése révén. A jövőállósági platform támogatni fogja a Bizottságot ebben a törekvésében, amelyre különösen a Covid19-világjárványt követően lesz szükség. Annak érdekében, hogy helyi szinten is eredményeket érjen el, a Bizottság fokozni fogja tájékoztatási tevékenységét, amelyben kitüntetett helyet kap majd az Európa jövőjéről szóló konferencia.

A hat fő célhoz kapcsolódó 44 új szakpolitikai célkitűzés teljes listáját a 2021. évi munkaprogram 1. melléklete tartalmazza.

Következő lépések

A Bizottság 2021. évi munkaprogramja az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és az EU tanácsadó szerveivel folytatott szoros együttműködés eredménye. A Bizottság most megkezdi a tárgyalásokat a Parlamenttel és a Tanáccsal azon közös prioritások listájának összeállítása érdekében, amelyek tekintetében a társjogalkotók gyors fellépésről állapodnak meg.

Háttér-információk

A Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amely meghatározza a következő tizenkét hónap során végrehajtandó intézkedéseket. A munkaprogram tájékoztatást nyújt a nyilvánosság és a társjogalkotók számára az új kezdeményezések előterjesztésére, a függőben lévő javaslatok visszavonására és a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló politikai kötelezettségvállalásainkról. A munkaprogram ezzel szemben nem tárgyalja a Bizottság arra irányuló, folyamatban lévő munkáját, hogy teljesítse a Szerződések őreként betöltött szerepét és végrehajtsa a hatályos jogszabályokat, és a Bizottság által évente elfogadott, rendszeres kezdeményezésekre sem terjed ki.

A Bizottság 2021. évi munkaprogramja szorosan kapcsolódik az európai helyreállítási tervhez, a NextGenerationEU helyreállítási eszközhöz és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó megerősített uniós költségvetéshez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példa nélküli, 672,5 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt fog nyújtani a helyreállítás első kulcsfontosságú évében. Eközben a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki, amelyek az EU zöld és digitális politikai célkitűzéseivel összhangban álló reformokat és beruházásokat határoznak meg: a zöld átállással kapcsolatos kiadások aránya minimum 37%, a digitális átállással kapcsolatos kiadások aránya pedig minimum 20% lehet. A NextGenerationEU keretében összegyűjtött források visszafizetése érdekében a Bizottság új saját forrásokra vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, kezdve a felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal és a digitális adóval.

Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2020. október 19. 

 

Szerző: Hegedűs-Szabó Irén
2020.10.22.