Szintvizsga

Szintvizsga 2018-01-25T12:55:32+00:00

Tanulók a munka világában

 

A duális képzés támogatására szolgáló kamarai garanciavállalás intézményének bevezetésével megnövekedett a szintvizsgák jelentősége.

A szintvizsgát szabályozó dokumentumok:

  • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzata (SZÖSZ)
  • szakképzési kerettanterv

A szintvizsgák szervezését a szakképzésről szóló törvény 28.§-a és a 92/A. § (1) bekezdése szabályozza.

A szintvizsga célja: A szintvizsga annak mérésére szolgál, hogy a tanuló a szakközépiskola vagy szakiskola első szakképzési évfolyamán elsajátította-e a szükséges szakmai ismereteket. A vizsga sikeres teljesítése után a diákoknak lehetősége nyílik arra, hogy a duális képzés keretein belül a gyakorlati tanulmányaikat egy külső gyakorlati képzőhelyen valós munkakörülmények között gyakorolhassák.

Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

A szintvizsga lefolytatására az első szakképzési évfolyam tanévében február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban lehet megszervezni.

Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

Költségvetési hozzájárulásban nem részesített képzésben részt vevő tanulókra vonatkozó állásfoglalás:

A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) alapján költségvetési hozzájárulásban nem részesített képzésben részt vevő tanulók szintvizsgájának finanszírozása kapcsán arról kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezen szintvizsgák költségei kit terhelnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában a következőket állapította meg:

„… az Szt. 84. § (6) bekezdése utal arra, hogy mely képzések esetében beszélhetünk tényleges térítésmentességről. A hivatkozott jogszabályhely szerint „a szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult költségvetési hozzájárulásra”.

Ennek értelmében tehát az önköltséges képzésben részt vevő tanulók esetén a szintvizsga – a szakmai vizsgához hasonlóan – kizárólagosan térítési díj ellenében teljesíthető, hiszen a köznevelési és szakképzési jogszabályok szerint képzésük költségvetési támogatásban nem részesül.

A fentiek értelmében a nem államilag finanszírozott képzésekben részt vevő tanulók szintvizsgájának díja szakmai véleményünk szerint minden esetben a tanulót terheli. ”