Összefoglaló: mi történt az első félévben idén az Európai Parlamentben?

EEN

A bevándorlástól kezdve a személyes adatokon át az EU hosszú távú költségvetéséig megannyi vitán van túl az EP az év első hat hónapjában. Összefoglaltunk a legfontosabbakat.

Választások és képviselői helyek

Alig egy évvel a 2019. május 23-26-i európai parlamenti választásokat megelőzően megjelentek a legutóbbi Eurobarometer felmérés eredményei. A számok azt mutatják, hogy az európaiakat érdeklik a választások, és egyre többen tartják jó dolognak az uniós tagságot.

Júniusban az EP-képviselők elfogadták a Parlament Brexit utáni összetételét. A képviselői helyek száma jövőre 751-ről 705-re fog csökkenni, de egyetlen tagállam sem veszít székeket. Magyarország továbbra is 21 főt küld az Európai Parlamentbe.

Brexit

Brexit tárgyalásokat illetően az EP-képviselők márciusban közös vállalások lefektetését sürgették az állampolgárok jogai, a pénzügyi kötelezettségek, valamint az ír határ kérdésében, hogy a kilépés szabályosan és a rendelkezésre álló határidő előtt megtörténjen.

Bevándorlás

A bevándorlás továbbra is az egyik legvitatottabb témának számít. A Parlament megszavazta egy hatékonyabb és biztonságosabb menekültügyi rendszer bevezetését, amely megakadályozná, hogy valaki egyszerre több menedékjog iránti kérelmet nyújtson be, és biztosítja a kérelmek egységes elbírálását.

Kiküldött munkavállalók

Az igazságosabb uniós mobilitás érdekében a Parlament elfogadta a kiküldött munkavállalók jogaira vonatkozó reformot. A külföldön dolgozó, de hazai alkalmazásban álló munkavállalók védelme pontot tesz a kapcsolódó visszaélések végére és tisztességes versenyt teremt.

Európa jövője és költségvetése

Az elmúlt nyolc hónapban nyolc európai vezető érkezett a Parlamentbe, hogy megvitassa az EP-képviselőkkel Európa jövőjét. Emmanuel Macron francia elnök áprilisban elmondta, hogy „Itt az idő, hogy a víziókat együtt cselekvésbe fordítsuk: egy biztonságos EU-hoz ellenőrzött migrációra, erős közös kül- és védelmi politikára van szükség.”

Az összes korábbi vita és a jövőbeli látogatások menetrendje megtekinthető online.

Közben folynak a tárgyalások az EU következő, 2020 utáni hosszú távú költségvetéséről. A Parlament álláspontja szerint a kutatást, valamint a fiatalok és a kisvállalkozások támogatását kell a költségvetés prioritásának tekinteni.

Schengeni térség

A schengeni térség bővítése is napirendre került a Parlamentben. Az EP-képviselők Románia és Bulgária schengeni csatlakozását kérték a Tanácstól, és támogatták a Bizottság javaslatát a térségen belüli szabad utazás visszaállítására a 2015-ös menekültválság során bevezetett határellenőrzések bevezetése után.

Digitális közös piac

A nemzetközi online kereskedelem elősegítése érdekében a Parlament megszavazta, hogy átláthatóbbak legyenek a nemzetközi csomagküldés szabályai és árai. Emellett a digitális egységes piac részeként új szabályokat fogadtak el a nem-személyes adatok szabad áramlására, májusban pedig életbe lépett a személyes adatok védelmét biztosító általános adatvédelmi rendelet, a GDPR.

Újrahasznosítás és klímaváltozás

Az újrahasznosítás növelése és a hulladéklerakók visszaszorítása érdekében a Parlament áprilisban elfogadta a körkörös gazdaságról szóló jogszabálycsomagot. A körkörös gazdaság elérése ugyanis nemcsak környezetvédelmi szempontból, de gazdasági szempontból is előnyös az EU számára.

Emellett a Parlament kifejezetten fellép a klímaváltozás megfékezéséért is, az idén elfogadták a kibocsátás-kereskedelmi rendszer kiskapuinak bezárásáról szóló új szabályozást, amely kötelező célokat tűz ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ennek értelmében 2030-ra a közlekedésből, a mezőgazdaságból, a háztartásokból és a hulladékkezelésből származó kibocsátást 30%-kal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest.
Bővebben: ITT
2018-07-27T13:26:34+00:00