Kereskedelmi megállapodás az EU és a Mercosur között

EEN

Az Európai Unió és a Mercosur politikai megállapodásra jutott az új kereskedelmi keretrendszerről, ami a két régió közötti átfogó társulási megállapodás részét képezi. Az EU az első olyan jelentős partner, amely kereskedelmi megállapodásra lép a Mercosurral, azaz az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt magában foglaló tömbbel.

A megállapodás hatálya 780 millió lakosra terjed ki, és a megállapodás szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat alapoz meg az EU és a Mercosur-országok között. A megállapodás egyértelmű elkötelezettséget jelent a két térség részéről a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem mellett, továbbá belépőt biztosít az európai vállalatok számára egy hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező piacra. Hozzájárul majd ahhoz, hogy a Mercosur-országokban megszilárduljon a jelenleg zajló fontos gazdasági reform és modernizáció. A megállapodás biztosítja a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi normákat, tiszteletben tartja az az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályokra vonatkozó elővigyázatosság elvét, és külön munkavállalói jogi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tartalmaz, többek között a Párizsi Megállapodás és a kapcsolódó érvényesítési szabályok végrehajtására.

Az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás fő elemei

Az EU–Mercosur régióközi megállapodással túlnyomórészt megszűnnek a Mercosur-országokba irányuló uniós exportra kivetett vámok, és az uniós vállalkozások évi 4 milliárd eurónyi vám megtakarításával válhatnak versenyképesebbé.

  • Az uniós ipar tekintetében a megállapodás fellendítheti azon uniós termékek exportját, amelyekre eddig magas, sőt olykor prohibitív vámtételeket kellett fizetni. Ilyen a személygépkocsik (35%-os vám), a gépjárműalkatrészek (14–18%), a gépek (14–20%), a vegyi anyagok (akár 18%), a gyógyszerek (akár 14%), a ruházat és a lábbelik (35%) vagy a kötöttáru (26%) ágazata.
  • Az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat számára előnyt jelent, hogy a Mercosur eltörli a jelenleg az uniós exporttermékekre – csokoládé és cukoráruk (20%), bor (27%), szeszes ital (20–35%) és üdítők (20–35%) – kivetett magas vámokat. A megállapodás – bizonyos kvótákhoz kötve – vámmentességet biztosít az uniós tejtermékeknek (a vám jelenleg 28%), különös tekintettel a sajtokra.

A Mercosur-országok emellett jogi garanciákkal védenek majd az utánzástól 357 olyan földrajzi árujelzővel elismert minőségi európai élelmiszer- és italterméket, mint például a Tiroler Speck (Ausztria), a Fromage de Herve (Belgium), a Münchener Bier (Németország), a Comté sajt (Franciaország), a Prosciutto di Parma (Olaszország), a Polska Wódka (Lengyelország), a Queijo S. Jorge (Portugália), a Tokaji bor (Magyarország) vagy a Jabugo (Spanyolország).

A megállapodás a Mercosur-országokban új üzleti lehetőségeket nyit meg többek között a kormányzati szerződések alapján értékesítő uniós vállalkozások, valamint az informatikai, távközlési és közlekedési szolgáltatók számára. A megállapodás egyszerűsíteni fogja a határellenőrzéseket, csökkenti a bürokráciát és korlátozza a Mercosur-országok exportadó-használatát. A kisvállalkozások mindkét oldalon új internetes platformot vehetnek igénybe, amely minden érintett információhoz könnyű hozzáférést biztosít majd.

A megállapodás nemcsak jelentős gazdasági előnyökkel jár, de emellett a magas szintű normákat is előmozdítja. Az EU és a Mercosur vállalják, hogy a gyakorlatban végrehajtják az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodást. A fenntartható fejlődésről szóló külön fejezet olyan kérdésekre tér majd ki, mint a fenntartható erdőgazdálkodás és erdővédelem, a munkavállalói jogok tiszteletben tartása és a felelős üzleti magatartás előmozdítása. Emellett a rendelkezések tevékeny szerepet biztosítanak a civil szervezetek számára a megállapodás végrehajtásának felügyeletében, beleértve az emberi jogi, szociális vagy környezetvédelmi szempontokat is. A megállapodás új fórum létrehozását is előírja majd, amelynek keretében a felek szorosan együttműködnek egy fenntarthatóbb mezőgazdasági megközelítésen, és a társulási megállapodás alapján folytatott politikai párbeszéd során foglalkoznak az őslakos népesség jogaival is. A megállapodás továbbá közérdekű ügyekben szabályozáshoz való jogot biztosít az EU-nak és a Mercosurnak, és fenntartja a jogot arra, hogy a közszolgáltatásokat úgy szervezzék meg, ahogyan azt megfelelőnek ítélik.

Nem fognak megváltozni az uniós élelmiszer-biztonsági előírások, és a behozott termékeknek a jövőben is minden esetben meg kell felelniük a szigorú uniós előírásoknak. A megállapodás tárgyát képező élelmiszer-biztonsági, valamint állat- és növényegészségügyi rendelkezések megerősítik majd a partnerországok hatóságaival való együttműködést azáltal, hogy olyan közvetlenebb és hatékonyabb tájékoztatási és értesítési rendszert alakítanak ki, amely felgyorsítja az esetleges kockázatokkal kapcsolatos információáramlást. Így a megállapodás révén hatékonyabban garantálhatjuk majd az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelemben részt vevő termékek biztonságát.

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye – 2019. június 28.

2019-07-05T08:40:39+00:00