Kárpótolhatná Kelet-Európát az új klímaalap

EEN
Akár a kohéziós források csökkenéséért is kárpótolhatná a közép- és kelet-európaiakat a következő hétéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon az a pénzügyi alap, ami a klíma- és energetikai átálláson segítené át az intenzív szénkibocsátású iparral rendelkező országokat és régiókat. Az Európai Bizottság már javában tervez, és a hét évre nagyjából 35 milliárd eurós alappal számol.

Az Európai Bizottság előzetes becslései szerint 35 milliárd euró kerülhetne abba a pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiók számára hoznának létre a következő hétéves keretköltségvetésben.

Az úgynevezett „Méltányos átállást szolgáló alap” (angol rövidítése JTF) a Bizottság BruxInfo birtokába került háttéranyaga szerint „azokra a régiókra és szektorokra kell, hogy fókuszáljon, amelyeket leginkább érintenek a kihívások”. A nekik folyósítandó támogatást a szénintenzív tevékenységektől eltávolító akciókhoz, például széntüzelésű erőművek bezárásához és/vagy a munkahelyét elvesztő munkaerő átképzéséhez kötnék.

A pénzügyi alap létrehozását különösen időszerűvé teszi az, hogy az EU részben társadalmi nyomásra fel kívánja gyorsítani a CO2-kibocsátás csökkentését és 2050-re klímasemleges gazdaságot szeretne létrehozni. Ám, mint ahogy az új pénzügyi eszköz különböző opcióit mérlegelő bizottsági dokumentum is rámutat, 12 tagállam 41 régiójában még mindig 240 ezren foglalkoznak szénnel összefüggő tevékenységgel, 8 millió európai munkavállaló pedig karbonintenzív iparban dolgozik. Mindez kétsebességes éghajlat kialakulásának a kockázatát vetíti előre – figyelmeztet az Európai Bizottság.

A bevezetőben említett 35 milliárd euró két forrásból állhatna elő. Brüsszel kiindulópontként számol azzzal a közel 5 milliárd euróval, amivel az EP javasolta kiegészíteni a Bizottság 2018 májusi költségvetési (MFF) javaslatát. Ezt az egyik opció szerint 5 milliárd eurónak a két fő strukturális alapból (ERFA és ESZA+) való átcsoportosításával 10 milliárdra növelnék, további 5 milliárd eurót pedig a nemzeti társfinanszírozás teremtene elő. Ezzel párhuzamosan a Juncker-tervből létrejövő InvestEU beruházási program alatt egy külön pénzügyi terméket hoznának létre a méltányos átmenetre úgy, hogy 1,5 milliárd euró uniós garanciával a tőkepiacról 20 milliárd eurót mozgósítanának. Így akár 35 milliárd eurót is elérhetné az az összeg, amit a jogosult régiók 2021 és 2027 között az átállásra felhasználhatnának.

A papír egyelőre több opcióval is számol, így a költségvetésen (a kohézió és értékek fejezeten) belüli források átcsoportosítása helyett tagállami címzett befizetésekből, vagy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) keretében a légitársaságoknak ingyen kiosztott egységek csökkentéséből is finanszírozhatnák.

A támogatásokra való jogosultság kritériumai között lehetne a regionális ipari termelés kibocsátásának intenzitása, az érintett szektorokban a foglalkoztatás, vagy az átalakítások miatt potenciálisan megszűnő munkahelyek száma.

A Bizottság nem feltétlenül tartaná szükségesnek az MFF-re vonatkozó javaslatának a módosítását, feltéve, hogy az új pénzügyi eszköz miatt nem kellene megemelni a kiadási felső határokat. Az új eszközre még 2019 folyamán elő kellene terjeszteni a javaslatot a hátéranyag szerzői szerint.

Érdekesség, hogy a méltányos tranzíciós alap előnyei között a Bizottság azzal a lehetőséggel is számol, hogy az elősegítheti a konszenzust az EU27-ek között a jövendőbeli kohéziós politikáról és az MFF-ről, „a pénzek elosztásának módszerétől és a nemzeti pénzes borítékokra gyakorolt hatásától függően”.

Forrás: Bruxinfo, 2019. október 6.  

2019-10-09T09:31:41+00:00