Üdvözöljük a

EU–Ukrajna csúcstalálkozó: Az ukrajnai reformok és az uniós támogatás együttesen kedvező eredményeket hoznak | Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

EU–Ukrajna csúcstalálkozó: Az ukrajnai reformok és az uniós támogatás együttesen kedvező eredményeket hoznak

2017. július 14.

Július 13-án Kijevben megrendezésre került az Európai Unió és Ukrajna közötti 19. csúcstalálkozó. Az eseménnyel párhuzamosan véglegesítették az EU–Ukrajna társulási megállapodás megerősítését, az ukrán állampolgárok pedig június óta vízummentesen utazhatnak be a schengeni térségbe.

A csúcstalálkozón az Európai Uniót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Ukrajnát pedig Petro Porosenko elnök képviselte. A résztvevők között volt még Valdis Dombrovskis alelnök, Johannes Hahn biztos és Cecilia Malmström biztos az Európai Bizottság részéről.

 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az együttes sajtótájékoztatón kijelentette: „Az elmúlt három évben többet haladtunk előre, mint az azt megelőző húsz évben összesen. Ukrajna büszke lehet az eredményeire.”

 

Az EU és Ukrajna: együtt erősebbek

 

Az előző, 2016 novemberében Brüsszelben megrendezett EU–Ukrajna csúcstalálkozó óta számottevő előrelépések valósultak meg, amelyek kedvező változásokat hoztak az ukrajnai és az uniós polgárok életében.

 

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás két nappal ezelőtti megerősítése azt jelenti, hogy a megállapodás 2017. szeptember 1-jén teljeskörűen hatályba lép. A társulási megállapodás iránytűként szolgál Ukrajna ambiciózus reformtörekvéseihez, valamint előmozdítja az Európai Unió és Ukrajna közötti kereskedelmet és beruházásokat. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség átmeneti alkalmazásának több mint egy éve alatt 10%-kal bővült a kereskedelem, ami megszilárdította az EU Ukrajna vezető kereskedelmi partnereként betöltött szerepét. Ezen túlmenően a vezetők üdvözölték az Ukrajnának nyújtandó autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló politikai megállapodást, amely megszünteti a mezőgazdasági és ipari termékekre kivetett többletvámokat, így várhatóan további lendületet ad majd a kétoldalú kereskedelemnek.

 

A kijevi csúcstalálkozóra pontosan egy hónappal és két nappal az után került sor, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrajnai állampolgárok schengeni térségbe történő vízummentes beutazása kapcsán történelmi ünnepségeket rendeztek. A vízummentes utazás mostanra valósággá vált, Ukrajna pedig elkötelezett a vízumliberalizációs ütemtervében rögzített valamennyi referenciakövetelmény teljesítése iránt, így az uniós és az ukrajnai polgárok számára lehetővé válik a fokozott kapcsolattartás, ami minden eddiginél közelebb hozza majd őket egymáshoz. A vízumkötelezettség eltörlése utáni első hónapban több mint 95 000 ukrajnai állampolgár látogatott a schengeni térségbe az új szabályok szerint.

A vezetők értékelték az ukrajnai ambiciózus reformtervek végrehajtásának helyzetét. Az ukrán hatóságok nagy horderejű és példa nélkül álló reformokat hajtottak végre számos területen, például a következőkön:

  • decentralizáció
  • közszolgálati műsorsugárzás
  • korrupció elleni küzdelem
  • igazságszolgáltatás
  • rendőrségi reform
  • közigazgatás
  • államháztartási gazdálkodás és közbeszerzés
  • kereskedelem
  • energia
  • bankrendszer
  • egészségügy

Mindezt a kelet-ukrajnai konfliktusból fakadó komoly biztonsági kihívások közepette is sikerült elérni. A csúcstalálkozón az uniós vezetők kiemelték, hogy az erőfeszítések folytatása és a kulcsfontosságú területekre – például a korrupció elleni küzdelemre – irányuló reformok végrehajtásának megerősítése igen nagy jelentőséggel bír. Ebben a tekintetben ugyancsak elengedhetetlen a korrupcióellenes szervek – például a nemzeti korrupcióellenes hivatal – működésének és függetlenségének megerősítésére irányuló törekvések előrelendítése, a korrupcióellenes NGO-k aktivistáinak kivonása az elektronikus vagyonnyilatkozatról szóló törvény hatálya alól, egy korrupcióellenes ügyekkel foglalkozó magas szintű bíróság létrehozása, valamint az átláthatóság biztosítása a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztása során. Ezzel összefüggésben a csúcstalálkozó kiváló lehetőséget kínált arra, hogy az EU és Ukrajna további reformprioritásokat azonosítson a következő hónapokra és évekre nézve. Porosenko elnök ismertette a 2020-as stratégiát, illetve a 2017–2020 közötti kormányzati cselekvési tervet. Mindkét fél elismerte a reformok további gyorsításának és folyamatos végrehajtásának jelentőségét.

 

Az Európai Unió példátlan mértékű támogatást nyújt Ukrajnának az ország töretlen reform-erőfeszítéseihez. A csúcstalálkozón az Unió bejelentette, hogy a 2017. évre vonatkozóan 200 millió euró összköltségvetésű prioritási programokat készít elő, amelyeken keresztül támogatásban részesülnek Kelet-Ukrajna konfliktus sújtotta övezetei, különböző energiahatékonysági programok – többek közt az Ukrajna által létrehozott energiahatékonysági alaphoz való hozzájárulások révén –, az államháztartási gazdálkodás, valamint a fő reformok és a társulási megállapodás, illetve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtása egy technikai együttműködési eszköz keretében. Az EU nemrégiben létrehozott külső beruházási terve további új finanszírozási lehetőségeket tesz elérhetővé Ukrajna számára.

 

Miután áprilisban folyósították az uniós makroszintű pénzügyi támogatás 600 millió eurós második részletét, az uniós vezetők felhívták a figyelmet arra, hogy az ukrajnai hatóságoknak feltétlenül fel kell gyorsítaniuk a makroszintű pénzügyi támogatással összefüggő valamennyi fennmaradó strukturális reformintézkedés végrehajtását, beleértve az összes vonatkozó korrupcióellenes vállalást, az energia- és a pénzügyi ágazatot érintő jogszabályok elfogadását, a faanyagexport-tilalom megszüntetését, a fémhulladékra vonatkozó megemelt vámtarifák felszámolását, valamint a belső menekülteknek nyújtott szociális támogatást és szolgáltatásokat is.

 

Az Európai Unió újfent megerősítette, hogy továbbra is határozottan támogatja Ukrajna egységét, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását. Az Európai Unió elítéli és nem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását. A vezetők újfent kiemelték, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus fenntartható és békés rendezését a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására kell alapozni. A megbeszélés napirendjén szerepelt továbbá a Donyeck és Luhanszk régió kormány által nem ellenőrzött területein fennálló emberi jogi helyzet folyamatos romlása, csakúgy mint a jogellenes annektálást el nem ismerők jogainak súlyos megsértése, legyen szó akár a krími tatárokról, akár az ukránokról, vagy más etnikai, illetve vallási csoportokhoz tartozó személyekről.

 

Forrás: Európai Bizottság - 2017. július 13.