Üdvözöljük a

Így reagáltak a vállalkozások a béremelésekre | Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2017 Július >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10111213141516
171819202122
23
24252627282930
31      

Így reagáltak a vállalkozások a béremelésekre

Szerző: Martonosi János | 2017. július 12.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2017 áprilisában végzett vállalati konjunktúravizsgálatához kapcsolódóan a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének következményeiről is megkérdezték a válaszadókat. 

Az elemzésben – több mint 3200 vállalatvezető válaszai alapján – azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017 januári emelésével összefüggésben.

 

Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgálták: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

 

Az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása (29%), a minimum felett keresők bérének emelése (26%) – a bérfeszültségek elkerülése érdekében –, illetve a tervezett beruházások elhalasztása (24%). A béremelés hatására minden ötödik cég módosítja üzleti stratégiáját: elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást.

A cégek ötöde a mozgó bérek (pl. jutalmak) csökkentése mellett döntött.

 

Nagyjából minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat vagy elbocsátásokat hajt végre. A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább a mikrovállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak. Az elemzés teljes terjedelemben megtekinthető a www.gvi.hu honlapon.