Hatályba léptek a társasági adó kikerülésére használt kiskapuk megszüntetését célzó uniós szabályok

EEN

2019. január 1-jétől minden tagállam köteles olyan új, jogilag kötelező, visszaélés elleni intézkedést alkalmazni, amelyek a nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott fő adóelkerülési gyakorlatokat célozzák.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A Bizottság következetesen és régóta küzd az agresszív adótervezés ellen. A csatát még nem nyertük meg, de ez most nagyon fontos lépés az azok elleni küzdelmünkben, akik a tagállami adórendszerek kiskapuit kihasználva több milliárd euró adó megfizetését kerülik ki.

A szabályok az OECD által 2015-ben kidolgozott, az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra (BEPS) vonatkozó globális standardokra épülnek, és várhatóan hozzájárulnak annak megakadályozásához, hogy a nyereség olyan helyre áramoljon ki az EU-ból, ahol nem adóztatják meg. Részletesebben:

  • Mostantól minden tagállam megadóztatja az olyan, alacsony adókulcsú országokba átcsoportosított nyereséget, amelyekben a vállalat nem végez tényleges gazdasági tevékenységet (az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok).
  • Annak érdekében, hogy a vállalatokat visszatartsák a túlzott kamatfizetéssel történő adóminimalizálástól, a tagállamok korlátozni fogják azon nettó kamatkiadás összegét, amelyet a vállalat levonhat az adóköteles jövedelméből (a kamatlevonás korlátozására vonatkozó szabályok).
  • A tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy olyan esetekben is felvegyék a harcot az adókikerülési rendszerekkel, amelyekben más, adókikerülés elleni rendelkezések nem alkalmazhatók (visszaélés elleni általános szabály).

2020. január 1-jén hatályba lépnek olyan további szabályok, mint a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciára vonatkozó szabályok, amelyek meggátolják a vállalatokat abban, hogy adókikerülési célból kihasználják a két különböző uniós tagállam adójogszabályai között fennálló eltéréseket, valamint olyan rendelkezések, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az olyan eszközökön elért nyereségek, mint például a szellemi tulajdon, amelyeket kivittek egy tagállam területéről, adókötelessé váljanak az adott tagállamban (a tőkekivonás megadóztatására vonatkozó szabályok).

Háttér-információk

A Bizottság először 2016-ben tett javaslatot a jogilag kötelező érvényű szabályokra (adókikerülés elleni irányelv), amelynek elfogadása gyorsan megtörtént az agresszív adótervezés visszaszorítására irányuló globális erőfeszítések felgyorsítása érdekében. A megállapodás az OECD-országok között az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) korlátozására irányuló ajánlásokról született megállapodást követte, ezzel az EU globális vezető szerepet vívott ki a társasági adózás politikai és gazdasági megközelítése tekintetében.

A Juncker elnök vezette Bizottság élen jár az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítésekben. Fokozatosan új átláthatósági szabályok lépnek hatályba annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok rendelkezzenek az azon vállalatokkal szembeni fellépéshez szükséges információkkal, amelyek nem teljesítik az adókötelezettségek méltányosan rájuk eső részét. Az EU az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékével összefüggésben folytatott munkával annak biztosítására is törekszik, hogy nemzetközi partnerei végrehajtsák az adókikerülés elleni globális standardokat. Végezetül a Bizottság olyan széles körű társaságiadó-reformokra is javaslatot tett, amelyek teljesen átalakítanák a multinacionális vállalatok Unión belüli adóztatását, miközben olyan üzleti környezetet biztosítanának, amely megkönnyíti a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató vállalkozások életét.

Forrás: Európai Bizottság sajtóközlemény – 2018. december 30.

2019-01-04T10:51:26+00:00