Hatályba lépett az EU–Japán kereskedelmi megállapodás

EEN

2019. február 1-jén hatályba lépett az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás. Az európai és japán vállalkozások és fogyasztók mostantól kezdve élvezhetik a világ legnagyobb nyitott kereskedelmi övezetének előnyeit.

A gazdasági partnerségi megállapodás megszünteti a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán az EU-ból importált áruk 97%-a esetében eltörli a vámokat. A megállapodás emellett számos régóta fennálló szabályozási akadályt is megszüntet, például a személygépkocsikra vonatkozó nemzetközi szabványok elfogadásával. A 127 millió főt számláló japán fogyasztók számára a legfontosabb uniós élelmiszeripari termékeket és italokat exportáló vállalkozások előtt álló akadályokat is lebont, és számos más ágazat esetében is növelni fogja az exportlehetőségeket. Az EU és Japán közötti éves kereskedelem közel 36 milliárd euróval nőhet a megállapodás teljes körű végrehajtását követően.

A gazdasági partnerségi megállapodás legfontosabb elemei

Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás különösen:

  • eltörli a japán vámokat számos sajtféle, köztük a Gouda és a Cheddar tekintetében (amelyekre jelenleg 29,8%-os vámot alkalmaznak), valamint az exportált bor tekintetében is (ezek vámja jelenleg átlagosan 15%);
  • lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a Japánba irányuló marhahús exportját, a sertéshús tekintetében pedig a feldolgozott hús vámmentesen, a friss hús pedig majdnem vámmentesen lesz exportálható;
  • biztosítja több mint 200 minőségi európai mezőgazdasági termék úgynevezett földrajzi árujelzők általi oltalmát Japánban, valamint biztosítja bizonyos japán földrajzi árujelzők védelmét az EU-ban.

A megállapodás biztosítja a szolgáltatások piacának megnyitását is, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Továbbá:

  • 54 japán nagyváros vonatkozásában megkönnyíti az uniós vállalkozások számára a nagy közbeszerzési piacokra jutást, valamint lebontja az akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazat nemzeti szintű közbeszerzései elől;
  • a vámok eltörlését megelőző legfeljebb hétéves átmeneti időszakok bevezetésével kezeli az EU számára érzékeny kérdéseket, például az autóiparban.

A megállapodás átfogó fejezetben foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel is; a kis- és középvállalkozások számára az egyszerűsítést szolgáló egyedi elemeket tartalmaz; nagyon magas szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabványokat állapít meg; megerősíti az EU és Japán fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.

Az adatvédelmet illetően az EU és Japán ez év január 23-án határozatokat fogadott el, melyek lehetővé teszik a személyes adatok két partner közötti szabad és biztonságos áramlását. Megállapodtak arról, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek ismerik el, ezáltal megteremtik a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét.

Február 1-jétől egy másik megállapodás – az Európai Unió és Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás – nagy része ideiglenesen szintén alkalmazandó. Az elmúlt év júliusában a gazdasági partnerségi megállapodással együtt aláírt megállapodás az EU és Japán közötti első kétoldalú keretmegállapodás, amely megerősíti az általános partnerséget azáltal, hogy átfogó keretet biztosít a fokozott politikai és ágazati együttműködéshez és a közös érdekű ügyekben az együttes fellépéshez, beleértve a regionális és globális kihívásokat is. A megállapodás azután lép hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam ratifikálta.

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye – 2019. január 31.

2019-02-01T08:37:52+00:00