Eddig jól ellenállt a magyar gazdaság a világgazdaság lassulásának

EEN
Az építőipari fellendülésnek és az autógyártás magához térésének köszönhetően a magyar gazdaság eddig sikeresen ellenállt a világgazdasági növekedés lassulásának. A kiugró GDP adatokat a következő két évben mérsékelt, valamivel 3 százalék alatti növekedés váltja fel – jósolja csütörtökön közzétett őszi makrogazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Még nyári előrejelzésénél is valamivel magasabb gazdasági növekedést lát 2019-ben az Európai Bizottság (a GDP 4,4% helyett 4,6%-ot) csütörtökön közzétett őszi makrogazdasági prognózisa, amely az építőipar és az autógyártás valamelyest hanyatló bővülésével összhangban mérsékelt, GDP-arányosan 2,8 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországon 2020-ban és 2021-ben.

A csütörtökön közzétett adatok figyelemreméltó megállapítása, hogy a magyar gazdaság ideiglenes hazai tényezőknek köszönhetően mostanáig sikeresen ellenállt a lassuló világgazdaság negatív hatásainak. A Bizottság meglátásai szerint ebben egyrészt a hazai építőipari fellendülés, másrészt az autóipar új gépkocsimodellek kibocsátására visszavezethető „feltámadása” játszott meghatározó szerepet.

Ezzel párhuzamosan a háztartások fogyasztását tovább gyarapította a bővülő foglalkoztatás és a reálbérek emelkedése.

Brüsszel arra számít, hogy az építőipar és az autógyártás által a GDP-növekedésnek nyújtott támogatás év vége felé kifullad és ezért a növekedés a 2019-es 4,6 százalékról 2020-ra és 2021-re egyaránt 2,8 százalékra mérséklődik. Ez utóbbi adat megfelel a Bizottság legutóbbi, júliusban közzétett előrejelzésének. A dokumentum megjegyzi, hogy az építőipari termelés bővülése már augusztusban a korábbi kétszámjegyről 5,9 százalékra csökkent, a megrendelések pedig egész évben csökkenő pályára álltak.

A háztartások fogyasztása fokozatosan eshet vissza a friss prognózis szerint. A munkaerőpiac feszítettsége oldódhat, ahogy a lassuló GDP-növekedés korlátozni fogja a munkaerő iránti keresletet és korátok közé szorítja a reáljövedelem további növekedését. A családoknak szánt és az otthonteremtéshez nyújtott növekvő mértékű támogatások ugyanakkor ösztönzik a háztartások beruházásait.

A beruházási ráta nagyon magas szintről vált át süllyedőbe az előrejelzés szerint. A közberuházások 2020-ban várhatóan mérséklődnek majd, miután az uniós források lehívása 2019-ben tetőzött. A magánberuházások ezzel szemben tovább bővülhetnek a már a megvalósulás fázisában lévő ingatlanprojektek véglegesítésével.

A magyar exportot 2020-ban előreláthatóan lassuló bővülés jellemzi majd a fő kereskedelmi partnerek gazdaságában bekövetkezett lassulás miatt. Az új gyártási kapacitások ugyanakkor növelhetik a magyar exportőrök piaci részesedését, főleg 2021-ben.

A prognózis arra is kitér, hogy a forint leértékelése eddig csökkentette az erőteljes bérkiáramlás versenyképességi költségeit. Az import a hazai kereslet csökkenése miatt lassulni fog. Ennek az lehet az eredménye, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog a következő két évben.

Az Európai Bizottság most, a jelenlegi helyzetből kiindulva úgy látja, hogy az előrejelzését esetlegesen rontó kockázatok meglehetősen szerények.

Az infláció a Bizottság meglátása szerint 2019 nyarán tetőzött a mérséklődő üzemanyagárak és a kedvező bázishatások miatt. Az árucikkek csökkenő árai hozzájárulhatnak a 2019-es 3,4 százalékos harmonizált fogyasztóiár-index infláció 2020-ra és 2021-re 3,1, illetve 3 százalékra való mérséklődéséhez.

Brüsszel az idei évre a GDP 1,8 százalékára becsüli az államháztartás hiányát Magyarországon. A dokumentum aláhúzza, hogy kedvező makrogazdasági körülmények következtében továbbra is bőséges adóbevételekre lehet számítani. Az uniós források lehívása is várhatóan növekedni fog 2018-hoz képest és a folyó többéves pénzügyi keret alatt elérheti a csúcsot is. A Bizottság szerint a deficitcsökkentéshez hozzájáruló egyetlen tényező a teljes aktuális kiadások GDP-arányában történő mérsékelt növekedése.

A Bizottság szakértői 2020-ban GDP-arányosan 1 százalékos államháztartási hiányra számítanak, ami 2021-re változatlan politikai forgatókönyv mellett 0,8 százalék alá mehet.

Ami 2020-at illeti, az uniós transzferekből származó bevételek a GDP 0,5 százalékával csökkenhetnek, miközben az adóbevételek növekedési trendje folytatódni fog, jóllehet 2019-hez viszonyítva mérsékeltebb tempóban. Brüsszel várakozásai szerint a központi kiadások növekedése mérsékelt ütemű marad, ami további hozzájárulást jelenthet az államháztartási hiány csökkenéséhez.

A dokumentum kiemeli, hogy a költségvetés strukturális egyenlegének romlása 2018-ban tetőzött 3,8 százalékos szinten, és a következő két évben várhatóan 2,5, illetve 1,5 százalékpontos javulás következik be.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a stabil növekedés hatására folyamatosan és fokozatosan csökken, és a 2018-ban megállapított 70% fölötti értékről 2021 végére a GDP 64,4 százalékára süllyedhet, ami azt jelenti, hogy soha nem volt még ennyire közel a 60 százalékos álomhatár, amit az uniós szabályok előírnak. 2019-re 68,2, míg jövőre 66,7 százalékos államadósságot prognosztizál az Európai Bizottság.

Forrás: Bruxinfo, 2019. november 7.

2019-11-08T09:06:27+00:00