A németek és az olaszok visszahúzzák az EU gazdaságát

EEN
Borúlátóbb képet rajzol az európai gazdaság növekedéséről a következő két évben legutóbbi, tavaly őszi előrejelzéséhez képest az Európai Bizottság. A világkereskedelmi feszültségek, a kínai gazdaság lelassulása és a nagy eurózóna-tagállamok halványabb teljesítménye húzódik meg a háttérben. Magyarországnak idén 3,4, jövőre 2,6 százalékos növekedést jósol Brüsszel.

Egyértelműen lefelé módosította európai gazdaságra vonatkozó előrejelzéseit tavaly őszhöz képest az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé téli, közbülső prognózisát.

Brüsszel előrejelzése szerint idén is folytatódik, megszakítás nélkül már a hetedik éve az európai gazdaság növekedése, és egytől-egyig minden uniós tagállamban bővülés lesz. A növekedés üteme azonban egyértelműen elmarad majd az előző évekétől, elsősorban a globális gazdaságot jellemző bizonytalanságok miatt. Ha hinni lehet a prognózisnak, akkor a lanyhuló növekedés csak átmeneti lesz, 2020-tól újra magasabb fokozatra kapcsol majd az európai gazdaság, amely 2017-ben érte el a növekedési csúcsot.

A Bizottság elsősorban a legnagyobb európai gazdaságokra – a németre, az olaszra és a hollandra – vonatkozó előrejelzéseit módosította lefelé, ami kihat az egész eurózóna és az EU globális kilátásaira is. De, nem ez az egyedüli oka a lassabb növekedésnek: az új számok a világkereskedelmi feszültségeket és a feltörekvő piacok, főleg a kínai gazdaság vártnál erőteljesebb visszaesését is tükrözik. Ráadásul – miként arra Valdis Dombrovskis, az euróért felelős bizottsági alelnök rámutatott – a borúlátóbb forgatókönyvhöz annak is köze van, hogy egyes euróövezeti tagállamokban újra felbukkantak az államadósság fenntarthatóságával és a bankok állampapíroknak való kitettségével kapcsolatos aggodalmak.

Mindezek fényében a Bizottság szerint 2019-ben a tavalyi 1,9 százalékról 1,3 százalékra fog lelassulni az eurózóna gazdasága (tavaly novemberben még 1,9 százalékot tippelt Brüsszel), 2020-ban pedig 1,6 százalékos lesz az átlagos növekedés (korábban 1,7 százalékkal számoltak).

Ami az EU egészét illeti, a Bizottság 1,9 százalékról 1,5 százalékra vitte le  idei évre szóló előrejelzését, jövőre pedig 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol 1,8% helyett).

Ami a kulcsországokat illeti, a 2017-ben még 2,2 százalékkal bővülő német gazdaság 2018-ban a prognózis szerint 1,5 százalékra, 2019-ben 1,1 százalékra lassul le, hogy aztán 2020-ban ismét feltornássza magát 1,7 százalékra. Azt ugyanakkor Brüsszelben is elismerik, hogy a prognózist övező kockázatok javarészt negatív irányba mozdíthatják el a valós teljesítményt.

Az olasz gazdaság 2018 második felében recesszióba süllyedt, a reál GDP a tavalyi év utolsó három hónapjában 0,2 százalékkal esett vissza. A Bizottság a lanyha belső keresletnek, különösen a beruházások pangásának tulajdonítja a gazdasági aktivitás lassulását, amit a kormány politikai megközelítésével kapcsolatos bizonytalanságra és a növekvő finanszírozási költségekre vezet vissza. Az olasz gazdaság 2018-ban 1 százalékkal bővült. 2019-re viszont már csak 0,2 százalékos, 2020-ra pedig 0,8 százalékos növekedést jelez előre a Bizottság. Az előbbi adat nagyságrendekkel alacsonyabb annál, amit ősszel jósoltak.

A brüsszeli elemzők szerint az erőteljesen bővülő ciklikus belső keresletnek köszönhetően a magyar gazdaság sikerrel dacolt a nemzetközi gazdaság belassulásával 2018-ban. A növekedés mértékét a 2017-s 4,1 százalékról 4,8 százalékra becsüli most 2018-ban a Bizottság. A belső kereslet ciklusa már túl lehet a csúcsponton, míg az export csak mérsékelten növekszik, ezért Brüsszel 2019-re már csak 3,4, 2020-ra pedig 2,6 százalékos növekedést jósol.

Forrás: BruxInfo – 2019. február 7.

2019-02-08T09:37:47+00:00