A kisebb gazdálkodókat védi az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoktól az EP új szabálya

EEN

Március 12-én, a képviselők új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak. Ők ugyanis az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.

Mik azok az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok?
  • A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének.
  • Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben.
  • A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is.

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatása

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között:

  • veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét,
  • elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak,
  • a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak,
  • túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.


Mi változik az új szabályoknak köszönhetően?

Az új szabályok minimum követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszer-ellátási lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak.

A szabályok tiltják:

  • kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén,
  • utolsó pillanatban történő lemondásokat,
  • a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását,
  • arra kötelezni a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen,
  • az írott szerződések visszautasítását.

Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett.

88%A válaszadók 88 %-a gondolta úgy, hogy a gazdálkodók szerepének megerősítése az élelmiszer-ellátási láncban rendkívül fontos. (Forrás: Eurobarometer, 2018.)

A tagállamoknak ki kell jelölnie egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.

Forrás: Európai Parlament – 2019. március 12.

2019-03-13T16:07:21+00:00