A Bizottság 2050-re klímasemlegessé kívánja tenni Európát

EEN

Az Európai Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek” címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyek egy prosperáló, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák. A stratégia bemutatja, hogy Európa hogyan tölthet be vezető szerepet a klímasemlegesség terén: a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, a kulcsfontosságú területeket – az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást – érintő intézkedések összehangolásával, valamint az igazságos átmenet érdekében a társadalmi méltányosság biztosításával.

Maros Sefčovič, a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Nem élhetünk biztonságban egy olyan bolygón, amelynek éghajlata kontrollálatlanul változik. A kibocsátások csökkentéséhez azonban nem kell feláldoznunk az európaiak megélhetését. Az elmúlt évek során megmutattuk, hogyan lehet úgy csökkenteni a kibocsátásokat, hogy közben jólétet és minőségi, helyi munkahelyeket teremtünk, vagyis javítjuk az emberek életminőségét. Európa óhatatlanul tovább fog haladni az átalakulás felé vezető úton. A ma bemutatott stratégia arra világít rá, hogy reális cél 2050-re olyan Európát teremteni, amely egyszerre klímasemleges és gazdaságilag virágzó, és amelynek előnyeiből valamennyi európai polgár és régió részesül.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős európai biztos hozzátette: „Az EU már megkezdte gazdaságának korszerűsítését és az éghajlatsemleges gazdaságra való átállást. Most pedig tovább fokozzuk ezeket az erőfeszítéseket: olyan stratégiára teszünk javaslatot, melynek célja, hogy Európa 2050-re, a világ vezető gazdaságai közül elsőként klímasemlegessé váljon. A klímasemlegesség elérése szükséges, megvalósítható és egyben Európa érdekeit szolgáló cél is. Szükséges cél, hiszen meg kell felelnünk a Párizsi Megállapodás hosszú távú hőmérsékleti célkitűzéseinek. Megvalósítható cél, mivel a jelenlegi és a fejlesztés alatt álló, hamarosan bevezetésre kerülő technológiák lehetővé teszik az elérését. Mindemellett pedig Európa érdekeit szolgálja azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagok importjára fordított kiadások helyett az európaiak mindennapi életében érdemi javulást hozó fejlesztéseket támogatja. Egyetlen európai polgár vagy régió sem válhat az átalakulás vesztesévé. Az EU támogatást fog nyújtani azoknak, akiket jobban érint az átmenet, hogy mindenki készen álljon a klímasemleges gazdaság új követelményeihez való alkalmazkodásra.”

Violeta Bulc, a közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Minden közlekedési módnak hozzá kell járulnia a mobilitási rendszerünk dekarbonizációjához. A cél, hogy kibocsátásunk 2050-re nettó nulla legyen. Ehhez olyan rendszerszintű megközelítésre van szükség, amely ötvözi az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművek használatát, a vasúti hálózati kapacitás erőteljes növelését és a közlekedési rendszer sokkal hatékonyabb szervezését a digitalizáció, a viselkedésbeli változások ösztönzése, az alternatív üzemanyagok, az intelligens infrastruktúra és a globális kötelezettségvállalások révén. Mindennek az innováció és a beruházások a mozgatórugói.”

A Bizottság által az Európai Tanács 2018. márciusi felkérésére válaszképpen kidolgozott stratégia, mely a jövőbeli klímasemlegesség biztosítását célzó intézkedéseket körvonalazza, csaknem az összes uniós szakpolitikai területet lefedi, és összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített célkitűzéssel, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5°C-os emelkedés elérésére. Ahhoz, hogy az EU világelső lehessen e téren, 2050-re kell klímasemlegessé válnia.

Ennek a hosszú távú stratégiának nem az a célja, hogy konkrét célokat rögzítsen, hanem hogy jövőképet adjon, és megszabja a jövőbeli cselekvés irányát, felvázolja az azzal kapcsolatos terveket, valamint hogy ösztönzést és lehetőséget biztosítson az érdekelt felek, a kutatók, a vállalkozók és a polgárok számára egyaránt, hogy új és innovatív iparágakat, vállalkozásokat és munkahelyeket hozzanak létre. A polgárok erőteljesen támogatják mindezt: a legutóbbi Eurobarométer tematikus felmérés (2018. november) szerint az európaiak 93%-a úgy véli, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye, és 85%-uk egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energia hatékonyabb felhasználása gazdasági növekedést és munkahelyeket teremthet Európában. A ma ismertetett jövőképpel az EU utat kíván mutatni partnereinek világszerte ahhoz, hogy közös erővel tudjunk tenni bolygónk tisztaságáért, és be kívánja bizonyítani, hogy a gazdaság környezetkímélővé alakítása igenis lehetséges, és komoly előnyökkel jár.

A hosszú távú stratégia feltérképezi, milyen lehetőségeik vannak a tagállamoknak, a vállalkozásoknak és a polgároknak ezen a téren, és hogyan járulhatnak hozzá gazdaságunk modernizálásához és az európaiak életminőségének javításához. A stratégia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen. Növeli az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, gondoskodik a magas színvonalú munkahelyekről és a fenntartható növekedésről Európában, miközben más környezetvédelmi problémákkal, így pl. a levegőminőséggel és a biológiai sokféleség csökkenésével is foglalkozik.

A klímasemleges gazdaság megvalósítása a következő hét stratégiai területen igényel együttes fellépést: energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra és összeköttetések; biogazdaság és természetes szénelnyelők; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése érdekében. E stratégiai prioritások párhuzamos megvalósítása hozzájárulna ahhoz, hogy a felvázolt jövőkép valóra váljon.

A következő lépések

Az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, a Régiók Európai Bizottságát és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy tanulmányozzák a klímasemleges Európára vonatkozó, a 2050-ig tartó időszakra szóló uniós stratégiát. Annak érdekében, hogy az EU állam- és kormányfői az Európai Tanács 2019. május 9-i ülésén, Nagyszebenben felkészülten tárgyalhassanak Európa jövőjéről, a szakminisztereknek az összes illetékes tanácsi formációban széles körű politikai vitát kell folytatniuk arról, hogy saját szakpolitikai területükön mit lehet tenni a közös célok eléréséért.

A hosszú távú stratégia keretében felkérjük valamennyi uniós intézményt, a nemzeti parlamenteket, az üzleti szférát, a nem kormányzati szervezeteket, a városokat és más közösségeket, valamint a polgárokat – és különösen a fiatalokat –, hogy tegyenek azért, hogy az EU továbbra is vezető szerepet tölthessen be az éghajlatváltozás elleni fellépés terén, cselekvésre ösztönözve ezzel nemzetközi partnereit is. Az érdekelt felek részvételével zajló uniós szintű vita lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2020 elejéig a Párizsi Megállapodással összhangban ambiciózus stratégiát fogadjon el, és benyújtsa azt az Éghajlatváltozási Keretegyezmény titkárságának.

A tagállamok 2018 végéig benyújtják az Európai Bizottságnak a nemzeti éghajlat- és energiapolitikai tervük tervezetét. Ezek a tervek központi szerepet töltenek be a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. Fontos, hogy előretekintőek legyenek és figyelembe vegyék az EU hosszú távú stratégiáját. Emellett egyre több régió, település és vállalkozói szövetség dolgozza ki saját elképzeléseit 2050-re, melyek gazdagítják majd a vitát, és segítenek kialakítani a globális éghajlatváltozási kihívásokra válaszképpen meghozandó intézkedéseket.

Nemzetközi szinten a következő év során az EU-nak ki kell terjesztenie a nemzetközi partnereivel folytatott együttműködését annak érdekében, hogy 2020-ra a Párizsi Megállapodás valamennyi részes fele a század közepéig terjedő időszakra szóló nemzeti stratégiát dolgozzon ki és nyújtson be az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 1,5 Celsius-fokról szóló különjelentésének fényében.

A dekarbonizáció lehetséges útjaival foglalkozó független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport – amely Moedas biztos tanácsadó testületeként jár el – is bemutatta jelentését, amely azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszhat a kutatás és az innováció a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek oly módon történő megvalósításában, amely előnyt biztosít Európa számára a dekarbonizáció terén zajló versenyben. Ez a jelentés is alátámasztja a mai közleményben bemutatott jövőképet.

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye – 2018. november 28.

2018-11-30T10:13:02+00:00